2011. december 31., szombat

Búcsú 2011-évéttől


Esemény dús egy év volt azt összegezve nem volt olyan rossz, mint a tavalyi és sok minden változott meg. Első sorban bennem, de körülöttem is boldog vagyok, hogy őszítne legyek. Jó év volt az utolsó pár hónapban is. Ez az év meg hozta végre a várva várt szerelmet is, J Amiről mindig csak álmodoztam most kézen fogható és valóság s ennek nagyon örülök, mert boldog vagyok. Igaz hogy munkát kell, találjak, és még boldogabb leszek. Még visszakanyarodva 20-án lement Gála nagy siker volt annyira imádtam minden egyes percét hogy abba hiba nem volt. Ezzel kapcsolatban még annyit akarok írni, hogy sok minden, zajlik le bennem egy nagy döntés előtt állok s van egy ugró deszkám is, amit vagy meg ugrok vagy meg ugrok. De a kettőt együtt nem tudom, hogyan fogom meg csinálni ergo döntenem kell. De mivel imádom mind kettőt, így ha bele betegszek is az egyik nem fog a másik rovására menni. S ideje kitörni, mert unom, hogy mindenki engem vesz hülyére.

Mással kapcsolatban meg utálom a buta embereket s utálom, ha valaki nem fogja fel hogy NEM. Néha azt érzem, hogy nem tudok meg felelni másoknak más akarok lenni, mint a milyen vagyok. Mindig találok, szebb okosabbat nálam aztán rá jövök, hogy nem szebb nem okosabb csak egyszerűen törtetőbbek, mint én. Én meg mindig háttérben maradok, hát nem ideje változtatni mindent el fogok érni, amit csak, akarok meg ugrom ezt a deszkát, s ha kell úgy, hogy kivételesen én gázolok át másokon. Mert más képen ez nem fog menni. A másik dolog mg az, hogy kifejezetten bosszant s irritál egy bizonyos személy, akivel sajnos nem tudok mit kezdeni, de ha esetleg olvassa a blogomat akkor kérném, hogy ne jelenjen meg többet. Mert utálom kétszínű hazug embereket jah s ne higgye azt, hogy „barátok vagyunk” és érdekel, hogy mi van vele. Végeztünk nem vagyok lelki segély szolgálat. Azokat az embereket hallgatom meg mától kezdve, akiket szeretek s fontosak nekem. Nem pedig mindenkit, mert ebbe hosszú távon bele fásulhat az ember. Kicsit fel idegeltem magam, nos, 2011 jó év volt s most sok mindent ebbe az évben hagyok. Mert más leszek úgy döntöttem olyan leszek, a milyen lenni akarok, nem olyan amilyennek elvárják, hogy legyek saját magamnak akarok meg felelni. S azoknak, akik hozzám közel állnak. Ne akarja senki sem hogy én ne én legyek. Ja s nem érdekelne a hamis tanácsok a buta barátok és semmi ilyen besokalltam. S ezeket ebbe az évbe is akarom hagyni. Jövőmre akarok koncentrálni, hogy minden úgy, alakuljon, ahogyan azt elterveztük. Mert én hiszem, hogy 2012 sokkal jobb év lesz, mint az idei volt. Most viszont megyek és készülődők.

A fotón az unoka tesóm látható Ladislav Jakim .
Most lehet, azt mondjátok, hogy jobb később, mint soha :) Anyukámmal beszélgettünk a napokban a családról s kiderült, hogy az egyik unoka tesóm színész volt, nos, azt hiszem meg van, hogy én honnan örökölhetem a színészet felé a vonzalmamat. Sőt még egy másik rokonom is az volt. S sokan énekeltek és zenéltek a családban művész lelkek voltak. Belinkelem ide az unoka bátyám filmjét . Akinek van, kedve az nézze meg :) Nagyon régi ez a film 1963-ban készült. Annyira nem régi csak 48 éves.

http://www.youtube.com/watch?v=UvGH6bgNFpI

2011. december 19., hétfő

Tegnap éjjel egy órára értünk haza. De megérte mert ma egy fantasztikus darab lesz előadva :) Nagyon izgatott vagyok már :) Mondjuk az tény hogy csak 4-5 órát aludtam de az s hogy imádom ezt az egészet :) Viszont most indulok lassan : )
Nem tudom hol is kezdjem, nem bírok aludni izgatott, vagyok a mai nap miatt is meg ahol napi nap miatt is. Borongós az idő oda kint azon gondolkozom, milyen gyorsan telik az idő én szívesen visszafordítanám. Talán meg is alítanám, nem tudom, de most nem vagyok túl jó hangulatban. Túl sok olyan dolog van bennem, amit nem tudok hová tenni mostanság túl sok emberben csalódtam azt is gondolom, hogy sokan nem őszinték velem szemben. S ezt igen csak nehezen tudom el viselni.
Sétálok, az úton melyet a sors ki jelölt nekem kezdetben csak egyedül megyek, nem tudom hová érkezem. Csak azt tudom, én most nagyon félek, sötét van az éjszakában s még is megyek tovább bátran. Nem nézek, hátra az útón megyek előre egyenesen tovább tébolyultan futok már a szakadó esőben tovább. Végig futok az útón, de meg állok a közepén. Merre tovább hová fussak nincs több védelem nincs több Torony. Balra visszaérkezek a védett álmaimban jobbra meg egy új élet kezdődhet el számomra. Melyben élem az életem nem pedig álmodom. Elindulok hát jobbra félve bátortalanul. Nem tudom, mit hoz, a jövőm csak azt tudom, már nem egyedül megyek az utón ott vagy velem fogod kezem ketten haladunk a képzeletbeli utunkon.
Nem tudom honnan jött ez a szösszenet csak ki kívánkozott belőlem. Nem tudok, mit írni most elégé szomorú vagyok. Kicsit melankolikus nem tudom, mi van velem. Biztosan az időjárás is közre játszik.
Tegnap volt egy éve a Gálánk, amin bemutattuk a Vámpírok bálját most meg holnap lesz Szépség és a Szörnyeteg musical bemutatása  Várom, már kíváncsi leszek milyen lesz meg mindenre. De mos, megyek.

2011. december 18., vasárnap

Nem az a legalapvetőbb érzelmi szükségletünk, hogy szerelmesek legyünk, hanem az, hogy társunk őszintén szeressen, olyan szeretettel, mely nem az ösztönökből fakad, hanem értelmi és akarati világában gyökerezik. Arra van szükségünk, hogy olyasvalaki szeressen, aki szabadon döntött mellettünk, s aki meglátja bennünk a szeretetreméltót.
Az ilyen szeretet erőfeszítést és önfegyelmet kíván. Azzal a döntéssel jár, hogy energiáinkat befektetve a másik javát igyekezzük szolgálni, s ha erőfeszítéseink nyomán gazdagodik az élete, az minket is megelégedéssel tölt el, hiszen őszintén szeretünk valakit.

2011. december 13., kedd

Sok minden történt velem az elmúlt hetekben. Többek között elindult a vizsgaidőszak tesóm életében egy teljesen új fejezet kezdőtőt el. Az én életem is gyökeresen meg változott annyi minden történt történik velem, hogy azt elmondani sem tudom. Bele csöppentem most a Főiskolai vizsga időszakba. Az álmaimat kezdem meg valósítani. S annak ellenére, hogy gyakran azt érzem, nem bírom, tovább nekem ez sok én nem vagyok tehetséges. Nagyon jól tudom, hogy ez csak a Gála előtti szokásos para. Mert tudom, hogy ha nem lennék, jó nem járhatnék ebbe a Stúdióba. Mert volt, akit elküldtek, s mert tudom, hogy mire vagyok képes, mint ahogyan azt is tudom, hogy sokkal kevesebbet mutattam meg magamból, mint ami én vagyok. Sokkal több tehetség van bennem. De én most sok apró meglepetésemet a farsangi fellépésre tartogatom, hogy őszinte legyek. Addig meg külön ének tanár s sok gyakorlás alapra első sorban, hogy meg szokjam a saját hangomat. És persze az édes együtt jár keserűvel is azt gondolom nem kicsit csalódtam valakiben. S rosszul esik azt hittem nem ilyen törtető, de tévedtem. S azt is gondoltam, hogy nem támad hátba, hiszen nagyon is jóban vagyunk. De hát ez van az embernek meg kell tanulnia, hogy nagyon meg kell válogatni kiben, bízik meg az ember. A másik dolog, amivel mostanság találkoztam az meg az irigység volt. Nagyon utálom azt, hogy ha olyan emberek akarnak engem „ki osztani” akiknek lövésük sincsen, arról mi is történik, velem csak tolják, hogy ez lenne, jó az lenne, jó amaz lenne jó. Hát szerintem meg nagylány vagyok, s köszi de tudom, mit csinálok. … Erről azt gondolom ennyi bőven is elég.

Voltunk párhete egy előadáson ahol is Almási Kitti tartott a pár kapcsolatokról előadást.

A hosszú házasság titka a rúd tánc, avagy hogyan őrizzük meg a szenvedélyt 10-20-30-40-50-60- évre vagy tovább. Nos, első sorban, úgy hogy ha a férfi, el akar menni el, kell engedni. Ha gyanítjuk, hogy meg csal, a férjünk akkor hagyjuk, hiszen úgy is vissza fog jönni a biztonságba, mint ott maradni a bizonytalanságba. Lehet, hogy akkor a szerető fog nyerni, de a végén mindig a család nyer. De hogy ezeket meg előzzük nagyon fontos az, hogy oda figyeljünk a másikra a másik fél igényére. Arra hogy neki mire van szüksége s nem csak a fizikai szükségletekről van szó, hanem a lelkiekről. Gyakran azt gondolják a nők, ha sokszor fekszenek le a férjükkel egy hosszú üzleti út elöt akkor majd nem csalja meg. Pedig nem azon múlik, ki hányszor fekszik le a férjével. Mert ha meg akarja csalni a másikat, akkor az meg is teszi. De a lényege a dolgoknak az, hogy oda kell figyelni a másik ember igényeire elsősorban lelkiekben is. Az oda figyelés az, hogy saját magunkat ismerjük, tudjuk mit várunk el amásikttól ne legyen, irreális elvárásaink sem tudjuk elfogadni a változást, az új dolgokat beengedni az életünkbe, a szerelem el múlik ez tény sajnos nem sajnos, de pont az benne a csavar mit sikerül belőle meg tartani két embernek. A szerelem el múlik át alakul tiszta s őszinte szeretetté. A másik dolog hogy egy kapcsolat sok lemondással jár s azzal, hogy el tudjuk fogadni a változást. De ugyan akkor sok sok boldogsággal is a másik ember meg ismerésével azzal hogy egyszer csak két külön világ egyé forr össze :) Én magamból ki indulva sokat változtam meg tanultam azt, hogy ha nem teszek a kapcsolatomért, akkor a nem fog működni rendesen ezért tettem a kapcsolatomért és működik. Úgy érzem jól Annyi a lényeg, hogy boldog vagyok, és úgy érzem a partnerem is az. S azt is gondolom, hogy számomra hasznos volt ez az előadás, hiszen sokat tanulhattam belőle. S mert rá ébredtem, hogy jól működő kapcsolatban élek. Persze ehhez nem kell Pszichológus, hogy tudjam. Mint ahogyan ahhoz sem hogy nagyon fontos szeretetet adni rá jöttem, hogy ennél nagyobb ajándékot nem is tudok adni egy másik embernek csak azt, hogy, szeretem őt tiszta szívemből. S ezzel a szeretettel gyengédségek másikkal való tiszteletben igazán harmonikusan lehet élni. S ami még fontos az, hogy tudjunk változni legyünk nyitottak az új dolgokra. Ne éljünk, az árnyékaink között ne zárkózzunk be „tornyunkba” mert annyi sok csodálatos dolog van az ember életében, amire nyitottnak kell lenni, hogy abba hiba nincsen. Ilyen a szerelem is igaz engem a tornyomból pont a szerelem hozott ki s ez jó dolog. Magamból ki indulva nem bántam, meg hogy el kezdtem élni az életem s nem álmodni. Egyébként meg hamarosan gála s nagyon várom, már J Azt gondolom ennél jobb végszó nem is kell. Illetve de legyetek bátran szerelmesek mert meg éri :)

2011. november 29., kedd

Borongós az idő egy bő negyed óra múlva indulnom kell, megyek Vácra Zh írni persze semmi kedvem s azt érzem, semmit sem tudok, de már úgy vagyok vele, hogy nem érdekel lesz, ami lesz. Valahogyan csak összehozom az 50% szóval remélem minden rendben lesz még a vonaton úgy is tanulok, meg át beszéljük Krisztával is. Őszintén szólva nem akarok ott lenni ma este hatig, mert nincs kedvem, s mert fáradt s álmos vagyok. De most indulok, mert ha így folytatom, akkor még el is kések…

2011. november 28., hétfő

Felcsendült egy régi dallamismerős nóta bár oly rég hallgattam már. Mindig elszorít ez a dal, talán mert gyakran azok az idők jutnak róla eszembe, amikor magányosan üldögéltem egy nagy bögre teával a kezemben s arról ábrándoztam egyszer szerelmes leszek úgy igazán. Egyszer mellezem is lesz egy társ, aki szeretni fog engem s nem lesz több egyedül töltött fájó perc, amikor azt kérdezgetem, magamtól én miért nem érdemlem meg a boldogságot?

Aztán eltelt sok idő s rá jöttem először ön magammal kell meg békélnem, hogy bárkit is szeretni tudjak. Ez így is lett s ennek nagyon örülök, bár persze olykor félek, hogy ez az egész egy álom, és ha felébredek mi lesz utána? De aztán rá jövök, hogy én az álmaimban élek, azaz úgy élem az életem, ahogyan azt akartam, ahogyan elképzeltem s ez az álom jó s nem akarok fel ébredni, belőle mert végre boldog vagyok, s jól érzem magam a valóságban is. Persze itt is vannak rossz dolgok akadályok, de ezeket az akadályokat le kell küzdeni minden áron s utána minden újra jó és szép lesz s ez most is így lesz így van. Most viszont visszamegyek tanulni, mert attól tartok, ha nem tanulom meg a meg tanulni valómat, ami lássuk be meg lehet tanulni egy óra alatt akkor holnap nagy hiszti, lesz, ha elrontom a Zh-mat.

Egyébként meg figyeltem magamon, ha leülök tanulni rögtön éhes, leszek pisilnem, kell, szomjas vagyok, jaj, ez az amaz mindent ki találok csak, hogy ne tanuljak, pedig érdekel az anyag s szeretem is, de valahogy nehezen rázódok ebbe bele.

2011. november 18., péntek

Most nagyon boldog vagyok, J Remélem már csak jó dolgok fognak velünk történi egész nap http://www.youtube.com/watch?v=rvcVLPhziSg&feature=related

A dalt hallgattam Sirály szól lója nagyon hasonlóit-tesóm hangjára, ha ezt a mesét fogjuk egyszer előadni szol lók, hogy a Nővérem tökéletes lesz, erre a szerepre J Imádom, nem rossz indultabból írom, hanem mert nagyon szeretem őt, hehe, na de most megyek takarítani, mert sosem leszek így készen…

2011. november 17., csütörtök

Egész nap feküdtem meg aludtam s lás csodát sokkal jobban érzem magam úgy, hogy ezennel ki kelek az ágyamból s csinálok, valami hasznos dolgot persze azért pihenek, még mert nem akarok vissza esni meg hát ma nem kellhetek ki az ágyamból szóval laptoppal az ágyamba meg egy macskával folytatom a pihenést. Bár szívem szerint elmennék sétálni, mert olyan szépen süt kint a nap s hiányzik a friss levegő, de nagyon. S mert nem bírok be zárva lenni. Nem értem azokat az embereket, akik egész nap fetrengeni bírnak s nem is betegek.

Rá jöttem, hogy én színésznő akarok lenni reggel, amikor felkelek olvasó próbára akarok menni meg ének tánc dráma órákra. Színházi próbákra és minden, ami ezzel együtt jár, ezt akarom csinálni, mert, imádom, tökre várom már a Karácsonyi előadást is, de komolyan nagyon várom, már hogy készen legyünk. Színpadra álljon a tökéletes darab. S tudom, hogy nagyon jó lesz. Igazából most elegem van abból, hogy mindenkire mindenre van ideje csak rám nem. Mindig minden fontosabb, mint én jelenleg ezt érzem. S ez nem jó érzés. Mindig van valami baj is persze nem lehet olyan nap, hogy ne jöjjenek rossz hírek csak az a rossz, hogy ha az embert nem avatják bele, hogy mi történik, pedig elég erősen érinti őt is s az életét is jó lenne tudni. Mert ez így még rosszabb. Végső soron bennem az a jó hogy pozitív vagyok, mert azt vallom, hogy mindebből van, ki út s mindig van megoldás olyan nincs, hogy nincs, valahogyan mert ha így lenne meg örülnék mi emberek. Én erős vagyok, tudom s tudok küzdeni. S bízok benne, hogy végre lesz munkám s anyagilag is rendbe jövünk, mert ez így nem jó komolyan ebbe bele lehet roppanni meg lehet hibbanni annyira utálom…. De csak pozitívan nem szabad negatívnak lenni én most a mai nap átalvása után újult erővel vágok neki az életnek összegezve boldog lehetek mert . Van családom vannak barátaim boldog pár kapcsolatban élek tehetséges okos szép vagyok és életre képes feltalálom magam jó munka erő is vagyok. Annak ellenére, hogy anyagi gondjaink vannak, de a mai világban ilyen gondokkal küzd minden család. S rá jöttem, hogy nekem Szakácsnak kellet volna mennem vagy Sminkesnek, vagy Színésznek. Vagy nem tudom, de még lehet, Szakács beindítok, egy vállalkozást jól megszedem magam s élek, mint Marci hevesen :)

2011. november 15., kedd

Annyira nincs kedvem ehhez a naphoz, hogy az valami hihetetlen nem érzem, jól magam fáj fejem torkom az ízületeim s lázas vagyok. Tök jó reggel már 37,8 fokos lázzal felkelni s még jobb iskolába menni vele. Ráadásul igen csak hosszú napom lesz. Remélem azért a lázcsillapító használni fog. Mert nem akarok rosszabbul lenni főleg, hogy hamarabb nem is igen jöhetek haza. De azért van jó oldala is ennek a napnak süt kint a nap s azért egész jó kedvem is van. Meg találtam az egy kedvenc sorozatomat neten szóval mikor haza érek, azt fogom nézni ebbe biztos, vagyok meg fogom nézni az összes részét Most viszont, indulok lassan suliba, mert nem szeretnék elkésni . Na, jó elkésni nem tudok Max nem élre érek be hanem jóval később mert ugye bár vonathoz vagyok kötve ha tetszik ha nem hát ez van . S remélem nem fogok elájulni sem mert ilyenkor arra is hajlamos vagyok. Na, mindegy csak túlélem ezt a napot :)

2011. november 13., vasárnap

Vasárnap este van, elcsendesedet, minden a cicák az ágyamon alszanak, a háttérben megy e tv, amiben Simson család megy nekem az egyik kedvenc sorozatom. Egyik kedves barátommal beszélgetek, vígan mesélem, h mi újság van velem s felém, amikor is kérdezi, hogy megy az éneklés. Mondom jól most lesz megint fellépésünk s imádom s tök jó lesz, jöjjön el. Erre ő énekelni én is tudok magam szerint: D Azt hittem be sírok olyan vicces volt. Éppen azon agyaltam, hogy hajt kéne szárítanom majd elmenni, aludni, mert reggel korán kellek. Ugyan csak egy órám lesz öhöm nem is tudom miért… De fáradt vagyok viszont ez a fáradság az a kellemes fáradság, hiszen jó hétvégém volt. Tök jó volt mivel ma van édes anyám születés napja ezért Joci és én sütit sütöttünk neki, ami igen csak jól sikerült finom Diós csokis sütemény nyammm. Ahhoz képest, hogy ez volt az első tortánk (mivel más süteményeket már sütöttünk együtt) amit közösen sütöttünk meg nagyon jó lett. Remélem, holnap hívnak a munkával kapcsolatban, mert kezdek pánikozni. Am végül is nem meg lepő tőlem.

Szóval összegezve az a helyzet hogy kellemesen fáradt vagyok. De boldog annak ellenére is, hogy nagyon sok probléma van úgy döntöttem én igyekszek boldog lenni. És meg próbálom megoldani a dolgokat. Igazándibból nagyon félek… De ebbe nem akarok bele menni itt és most jól vagyok. Csak munkát akarok. Ami felé haladok is. Szóval hajrá s csak pozitívan az élet akkor is szép, ha néha pofán vág a lengő ajtó : )

2011. november 12., szombat

Már most szeretem ezt a napot elhatároztam, hogy ez egy gyönyörű nap lesz Új lett a blogom szerintem sokkal jobb s olvashatóbb, is mint volt meg jobban is szeretem, Most viszont indulok, mert Stúdió : )

2011. november 10., csütörtök

Kissé még kómás vagyok mivel nem rég keltem fel. Kint borongós az idő a nap is bújócskázik, hol elő bukkan, hol pedig elbújik egy-egy felhő mögé. Nincs, kedvem lemenni Vácra egyetlen egy órám van, amiről nem is hiányoztam még. Unalmas hosszú s borzasztó minden esetre ajtó mellé ülök, mert az biztos, hogy én lelépek hamar, hogy egyel, korábbi vonattal jöhessem haza. Mert nem fogok ott ülni estig az fix. Nem sokára megint hétvége van olyan gyorsan telik az idő Sok minden változott az életemben most például sok jó dolgok történt, azaz egy igen tesómékal végre J Meg velem is már több mint fél éve van, barátom s úgy érzem, hogy ilyen téren nagyon is boldog vagyok, végre azt gondolom ennek ideje volt már J Más téren meg pozitív vagyok, mert nem adom, fel s el fogom érni azt, amit, akarok. Hiszen képes vagyok bármire, amit csak el szeretnék érni kelő akarattal s kitartással. Na de most megyek aludni, mert hulla fáradt vagyok…

2011. november 9., szerda

Halkan szól, a zene lassan bele kortyolok a forró Kakaómba mely a kedvenc piros pöttyös bögrémben van. Junior az ágyam végében összegömbölyödve alszik, amikor hozzá érek hangos dorombolással üdvözli a kényeseztető simogatásokat. Kellemes Őszies este van, itt nagyon jó idő van főleg három nagy takaró alatt. Mostanában tökre sokszor vagyok szomorú s levert. Ebben igaza van az egyik barátnőmnek. Egyszerű az oka annyi hogy túl sok minden jött össze és nem érzek momentán stabil talajt a lábam alatt Illetve egy részt igen más részt nem. De most pozitív leszek, mert ez így nem jó igyekezni fogok csak a jót bevonzani, mert unom a sok rosszat s azért is erősebben fogok hinni. Mert ez az egy dolog maradt nekem, meg no meg az hogy újul, erővel fogok neki vágni az életemnek s pozitív leszek. Mert más lehetőségem nincsen. Most viszont igyekszem el merülni az álmaim édes tengerébe holnapra kipihentnek frissnek kell lennem, J hiszen holnap, lesz Édes November J

Az óra s az idő végtelen kereke az idő szalad, sebesen minden nappal eggyel kevesebbet élhetünk. Minden nap más s minden napban van valami külön leges s szép. Imádom az Őszi napsütést. Most viszont izgulok, kicsit mert állás interjúra megyek. Fogalmam sincsen milyen lesz, de én pozitív vagyok az a helyzet, hogy nem féltem magam tudom, hogy fel tudom találni magam. Csak azon izgulok, hogy oda találjak, s hogy ne késsek el, s hogy ne kelljen nagyon sokat várnom, s hogy haza találjak s mindezt időben is tehát ne ilyen este nyolcig ott lévős effektben, mert még meg kell, írjak egy beadandót. Meg, mert jó lenne hamar túl lenni az egészen. Három napja rém álmaim vannak, s hajnalban fel kellek, mindig elsírom, magam álmomban nem tudom, miért álmodok folyamatosan hülyeségekekt. S álmomban miért halok meg mindig s miért vesztek el oly embereket, akik nekem fontosak. Nem értem néha az álmaimat, de furcsák az biztos. Az idő oly sebesen rohan, néha jó lenne a rohanó világba meg állni s meg fogni egy bizonyos pillanatot, de gyakran nem lehet, mert mindig sietünk s szaladunk. S gyakran az emberek egy másra sem figyelnek oda, hogy mi akó a másiknak egyszerűen csak át tiporunk egy máson, mert mindeknek csak a saját célja lebeg a szeme előtt. Furcsa világot élünk néha szeretem ezt a világon néha pedig nem. De most gyakrabban szeretem, J na, megyek, mert elkések…

2011. november 8., kedd

Éjjel a temetőben…

Bennem az a furcsa hogy nagyon szeretek este sétálni s szeretem meg figyelni a tájat s mindent. Szombaton este, amikor buszon ültem elhaladtunk a temető mellet, ami nagyon szép látványt nyújtott. Mégpedig azért mert sok síron volt egy gyertya vagy több virágok, de csak a gyertyafény csóvája világította meg a virágokat. Nagyon szép látvány volt. Amikor Zennel álmodtam akkor az első álmom az temetőben volt. Telihold volt rajtam egy bordós pirosas fekte mintázatú ruha volt hosszú abroncsos, de nem az habos babos. Csónak alakú kivágása volt a ruhának melyet apró fekte gyöngyök díszítették. Gyönyörű volt az a ruha. A kezemben egy rózsa volt melyen fekte szalag volt. Teli hold volt és egy ismeretlen sírkőnél ültem s sírtam. Nem láttam sírkőre írt nevet. De amikor fel kelletem s meg fordultam mögöttem állt Zen, akinek fél hosszú haja volt enyhén csapzottan volt össze kötve borostyája volt nagy zöld szeme. Magas volt a ruházata régies volt inkább hasonlított egy Vámpírra, mint egy élő emberre. Érdekes álom volt s nem is most volt. Már jó pár éve ennek. Érdekes hogy utána éveken keresztül álmodtam vele visszatérő szereplője volt az álmaimnak olyan volt mintha egy regényben szerepelhetnék J Álmaim regényébe, sőt ezt el is kezdtem meg írni, ha elkészül, majd publikálom J Vissza térve éjjel a temetőben igen csak izgalmas hát borzongató élmény lehet. Sok mécses gyertya, ami világit. Sok sír sok kripta emlékszem mikor kicsi voltam Szegeden voltunk lent s sokat játszottunk a régi temetőben. Amibe persze nem volt szabad be menni, mert minden féle emberke lakott ott, akik veszélyesek voltak. De gyerekként ezt nem fogtuk fel. Emlékszem, hogy sok olyan sír volt, aminek már nem volt fedele lógott belőle egy csontváz szóval igen csak izgalmas volt ráadásul az ablak a lakásból pont rá nézet a temetőre. Így este még érdekesebb volt ki tekinteni az ablakon. Egyszer meg éjszakai bátorság próbára mentünk a temetőbe. Az is jó volt. Izgalmakban gazdag. Na de most megyek, mert házi munka sosem nyugszik jobb lesz hát, ha neki fogok…

A teli kalász lehajtja, a fejét az üres kalász pedig fent hordja…

Akinek ez inge az igen is vegye magára. Gyakran van úgy, hogy olyan emberek vannak maguktól elszállva, akiknek erre semmi okuk. Nem szeretem, egyenesen hülyét kapok attól, ha valaki fényezi magát ok nélkül. Ha lenéz, másokat át gázol, rajtuk beléjük rúg, és egyszerűen eltiporja. Gusztustalannak tartom a gyengéket elnyomni s még meg is alázni. Ez nagyon gáz dolog nem is tudom tolerálni sem és nem is akarom eddig is tudtam, hogy milyen ember, de most aztán bizonyítottál. S példát vehetnél azokról az emberekről, akiknek lenne mire felvágni, de nem teszik meg. Mert az ember nem attól ember, hogy el kezdi fényezni magát hogy ilyen, vagyok olyan meg amolyan meg én vagyok a Májer. Minden kit meg kapok. Hát szokd meg hogy nem. Azok az ember, akik tényleg meg kaphatnának bármit, amit csak akarnak bárkit, akit akarnak. Bár milyen munkájuk lehetne, s nem ismernek lehetetlent azok gyakran csak csendben háttérbe vonulnak s csinálják a dolgaikat s bizony ők is elérnek mindent, ami akarnak csak csendben. S gyakran ez okozza a leg nagyobb meg lepetést. S minden ennek tetejében nincsenek elszállva maguktól. Ez az, ami szerintem tök jó dolog s bizony ritka is, hogy ha valaki nincs el szállva magától. Ezért aki tud is, s akinek csendben sikerül minden gyakran hallgat, s magában jó vidul azon, aki nagyképűen felvág. De közben ő maga sem veszi, észre h szegényke nagyon szánalmasan viselkedik. Felvág hol ott üres kalász egyáltalán nem biztos h valóban úgy is vannak a dolgok, ahogyan azt bealítod. Ami nem is baj, hiszen nem baj, ha nem jön össze az élet, de ez nagy baj, ha nem vagy őszinte. Nem is értem, hogy miért nem? Nem hiszem, hogy bárki is ki nevetne szerintem még segíteni is tudnánk. Persze ehhez két ember kel csak gondoltam jobb, ha tudod, h én itt vagyok, segítek. Ha őszítne, leszel velem.

Szóval ne legyél üres kalász, aki felvág, inkább legyél teli kalász, aki csendben csinálja a dolgait s őszinte.

2011. november 6., vasárnap

Borzasztónak tartom azt, hogy a világ ennyire kezd el értéktelenedni. Ennyire a külsőre mennek az emberek s persze nem a természetesre, hanem műre. Igazából rá jöttem, hogy semmi értelme ilyen modell versenyeknek, mert ki retusált képeket tesznek fel vagy olyat, amin egy kiló vakolat van az arcukon. Olyan képet kéne, amin pl., nincs, smink rajtuk vagy nem lehet retusált kép. Kíváncsi lennék, akkor hányan neveznének be s kik nyernének. Nem vagyok, feldúlt vagy ideges csak néha még le tudok, döbbeni. De én viszont örülök h smink nélkül is szép vagyok. Nem vagyok mű nő természetes vagyok s ez jó dolog. Már kibékültem saját magammal szeretem magam kívül belül s örülök, hogy én vagyok. Van, belső világom okos vagyok s kívülről is minden rendben van velem. Igaz hogy nem vagyok tökéletes lány, de én azt is szeretem magamban, hogy nem vagyok tökéletes. S ez így van jól. No meg nem vagyok üres buta liba. Vannak céljaim álmaim s mindig képes vagyok meglepetéseket okozni a környezetemnek is s néha magamnak is. Szeretem magam s ezt nem egobból írom, végre reálisan látom önmagam. Hosszú hosszú idő után.

2011. november 5., szombat

Mai napot úgy fogom meg élni, hogy minden rendben van. Ön bizalommal telten fogok menni Stúdióba és oda teszem, magam jó kedvem van, mert miért ne lenne az. Az alvás jó barát, no meg egy nagyon kedvem ismerősömmel tegnap este ki beszéltünk mindent tök jól esett, hogy meg hallgatott s köszönöm neki J Neki is köszönhető hogy ma sokkal, de sokkal jobb a hangulatom J S ez a nap nagyon jó lesz, eldöntöttem J Most viszont megyek készülődni, mert hamarosan irány a Stúdióm J Mondjuk énekelni nem, tudok, de táncolni fogok tudni J

2011. november 4., péntek

Urrá lett rajtam a szomorúság. Az baj hogy tudom is hogy mi a bajom, de nem tudom megoldani. Igazándiból nem lehetne okom arra, hogy szomorú legyek.

Van, családom van még fedél a fejem felet vannak olyan barátaim, akikre számíthatok. Van barátom, akit nagyon szeretek. Van tehetségem, amit kamatoztathatok, tanulok, dolgozok s vannak az életben céljaim, amik motiválnak s el is tudom érni őket. Mennyivel szerencsésebb vagyok, mint azok az emberek, akiknek nem adatot meg fele ennyi sem. Ma fogadott nővéremnél voltam nem bírtam itthon lenni a gondolatimba, zárva mert abból jó nem sült volna ki. Mostanság gyakran vagyok kimerült s levert a közérzetem. Szerintem beteg leszek ennek bizonyítéka az is, hogy megint lázas vagyok s fáj a torkom-fejem rossz a közérzetem. Igazából nincs okom hogy szomorú legyek. Illetve ha van is meg tudom oldani. Remélhetőleg igazából fogalmam sincsen mi a bajom. Csak azt tudom, hogy nem jó ez az állapot s azt is tudom, hogy beszélni sem tudok erről. Mert olyan mélyen bennem van, hogy nem tudom felszínre hozni s ki beszélni magamból. Pedig az lenne legjobb, ha ki tudnám.

Nagyon rosszul esik, hogy amióta bejött az életembe a rossz dolog azok a barátok, akikkel eddig mindent meg beszéltem KB le se szarnak engem azt hiszem, ezt dolgozom fel a leg nehezebben. Mer, van jó hírem is kényszerképzeteim meg szűnnek durván egy bő hónapja, de lehet h több. Ez tök jó dolog, egyébként mert nem járok csukott szemmel, de reálisan látom a dolgaimat már meg tanultam elfogadni magam. Ez az időszak most kicsit nehéz, de tudom, hogy lesz sokkal, de sokkal jobb is. S tudom kik azok, akik mellettünk állnak s kik azok, akik kétszínűek s nem. Hatalmas koppanás árán, de igen már tudom. Az idézetről annyi hogy nagyon fáj az, hogy ekkorát koppantam ezekbe a barátokba. De ennek így kellet történnie valami miatt.

..Idővel megtanulod majd azt, hogy egy haragos pillanatban kimondott szavak, egy egész élet folyamán tartó sebet üthetnek a másikban. Idővel megtanulod, hogy elnézést bárki kérhet, de megbocsátani csak az igazi nagy lelkek tudnak. Idővel meg fogod tanulni azt, hogyha mélyen megsértettél egy barátot, nagyon valószínű, hogy barátsága soha többé már nem lesz olyan erősségű. Idővel rájössz majd arra, hogy annak ellenére, hogy boldog vagy azokkal akik körülötted vannak, mégis rettenetesen hiányoznak neked azok akik tegnap még veled voltak..."!

2011. november 3., csütörtök

Mérgemben

Mérges vagyok s ennek fejében írom eme bejegyzést…

Mert hogy az édes együtt jár a keserűvel. Bizony, de még mennyire hogy együtt jár. Nem kérek, a ki oktató tanácsokból s nem kérek, az áll együtt érésekből sem nem arra van szükségem, hogy elmondjátok, mit nem kellene csinálni. Kicsit bele fáradtam a sok ki oktatásba s abba, hogy egy –két emberen kívül más nem áll ki mellettem. De nem baj, mert nekem ez a pár ember fontos s szeretem őket. Viszont most úgy érzem, hogy megint koppantam barátokba. S ez nem jó érzés el hiszem, hogy féltenek, de nem kell, tudom, mit csinálok. Arra lett volna szükségem, hogy támogassanak s nem arra, hogy egyszerre ketten nekem essenek. Néha nem értem az embereket azt gondolom, amíg az ő kényelmüket nem befolyásolja egy külső tényező egy olyan dolog, amiről nem tehenek addig nem érzik át a másik ember baját. Itt komoly dolgokról van, szó egy család életét változtatják meg döntések. Tudom, h nem sok ember érzi ezt át, de nekem most fontos hogy rendbe tegyem, az életünket a mennyire csak lehet. S nem csak nekem ezzel küzd az egész családom. Igen még valami bele untam abba is hogy folyton „zaklatnak” unom, elegem van abból, hogy a semmiből felbukkan, minden féle emberke s azt gondolja, hogy ha ír két sort én oda leszek meg vissza. Hát nem, ha eddig nem írtál ezek után sem tedd, nem érdekel. Egyetlen egy dolog miatt említetem meg, mert tele van a hó cipőn momentán a világgal. Miért nem lehet végre fel fogni, hogy boldog vagyok s van mellettem valaki, akit szeretek. No meg h saját magát alázza meg az ember, aki egy olyan lánynak írogat, aki foglalt. S aki ki fejtetet világosan h nem. Azt sem értem mire jó? Ha unatkozik az ember, akkor menjen el sétálni olvason hallgass zenét eredjél el Színházba vagy bármi, de ne az legyen hobbid, hogy hülyeségeseket írogatsz, mert az szánalom. Na, mindegy igazabból nem teljesen dühöngtem ki magam, de ez most jól esett rohattul be vagyok rágva. Mérges vagyok, mert elegem van. Ugyan akkor meg boldog is vagyok, mert az éremnek két oldala van, boldog vagyok, mert sok új tervem van, az életemmel kapcsolatban boldog vagyok, hogy nem egyedül kell küzdenem az élet gondjaival. S azért mert van, kezem-lábam tudok járni s van tehetségem, amit kamatoztatni is tudok. S el tudom érni az álmaimat s tudom, hogy most nagyon nehéz, de talán később jobb lesz s az akadályok el fognak gördülni. S boldog vagyok hogy van családom s barátaim akik itt vannak nekünk. . Rendbe fogunk jönni csak most ehhez idő kell s türelem s küzdés. Mert az élet ilyen küzdeni kell az életbe maradásért. Most viszont elvonulok az álmaim szigetére már vár rám a Tollas bál ..

2011. november 1., kedd

Édes November…



Üdvözöllek Édes November. Már nagyon vártalak szikrázó napsütés hoztál a komor Őszbe. Jó kedvet és vidámságot. Te vagy a kedvenc hónapom annak ellenére, hogy az első napodat gyakran végiig sírom. De ennek így kell lennie, hiszen egyszer, van csak Halottak napja.

Tegnap nagyon jól sikerült a Halloweeni csaj parti. Jól éreztem magam összegezve. Tegnap elöltről meg nem is beszélve:)

Ma halottak napja van, ilyenkor az emberek ellátogatnak a temetőkbe az elhunyt rokonaikhoz gyertyát gyújtanak, virágot visznek koszorúkat az emlékükre. Számomra mindig nehéz ez a nap ugyan mi már évek óta nem járunk ki temetőbe, de itthon mindig gyújtunk mécseseket az elhunyt rokonaink emlékére. A szívemben örökre benne lesznek. Nekem ez a nap talán a legnehezebb az egész évből gyakran felkavarodok s sírok. Ugyan akkor örömmel emlékezek meg az elhunyt szeretteimről. Úgy vagyok vele, hogy nem azzal fejezem, ki h mennyire szeretem őket, ha ki megyek, a sírjaikhoz s ott gyújtok, gyertyát mondok el egy imát. Nem szeretek temetőbe járni. Ezért itthon egy mécses lángja mellet szoktam meg emlékezni róluk. Nem csak ezen az egy napon, hanem mostanság elég gyakran. S a szívemben őrzőm az emlékeiket

2011. október 30., vasárnap

Már csak két nap van Októberből. Nem sokára November nagyon gyorsan telik az idő rengeteg minden változott az elmúlt időszakban, az életemben úgy érzem gyökeresen meg változtam. Pozitív irányban alapvetően jól érzem, magam a bőrömben úgy érzem, jó helyen vagyok s meg találtam azt, amit eddig kerestem az életemben. Igaz hogy nem felhőtlen, de az élet sosem az még is ezek az akadályok erősítik meg az embert s a küzdeni akarását. S én most úgy érzem, hogy nem egyedül kell küzdenem. S ez tök jó érzés nagyon boldog vagyok.

Sok minden jár, fejemben nagyon várom már mai estét is megyünk Regihez. És holnap meg boszi buli lesz. Tegnap este voltunk a Hősök terén halloween tök lámpásokat nézni. Aztán elmentünk sétálni nagyon szeretek este sétálni engem feltölt. Nem tudom miért, de gyerekkorom óta ez van. Szeretem fel fedezni az éjszaka varázsát. Főleg ha egy olyas valaki van mellettem, aki mellet biztonságba is érzem magam akkor aztán nincs semmi bajom. Na de most megyek készülődni, mert esete megyünk el.

2011. október 26., szerda

Egyébként meg jól vagyok s boldog vagyok nagyon jól sikerült a fellépés is:)

Bár most beteg lettem 38-39 fokos lázam volt ma szóval remek. De amúgy jól érzem, magam csak érezem, hogy nem vagyok a toppon, de holnapra jól leszek, mert amikor bejön a rossz idő én egy –két napot biztos, hogy lázasan töltök el. Minden évben ez van, de utána meg elmúlik ez benne az érdekes, hogy hamar t megy rajtam ez a váltás. Remélem Pénteken meg lesz pulcsim meg a toppom, mert azt ott felejtetem a bulin. De nem baj remélem, hogy meg lesz J S azért nem írtam eddig, mert kicsit nem volt időm semmire sem. Szóval most hogy van, volt fogok írni :) De most elmerülök az álmok tengerében. J







Tudom , hogy beteges lesz ez a blog bejegyzésem , de én imádom a
beteges dolgokat szeretem, ha valami groteksz szeretem, ha valami félelmetes s oda vagyok meg vissza, ha ilyet találok. Szeretem bizarr dolgokat, az olyanokat, amidtől másnak még a szőre is feláll a hátán, de én már csak ilyen vagyok. Amiről most írni fogok az igen csak az, sőt képeket is töltök fel. Most olvastam az interneten egy úgy nevezett Babák szigete nevű helyről a hely története: Mexikói fővárostól néhány kiló méterre található a Xochimilco csatornáinak környékén . Isla de las Munecas vagy is a játék babák szigete horror risztikus egy hely minden az egyik leg hát borzongatóbb helye lehet az biztos ugyan is ezen a helyen nagy
on rossz állapotban lévő babák lógnak, a merre csak a szem ellát. Ez egy igen csak aprócska sziget. A helyhez kapcsoló legenda szerint egy kislány szelleme kísért a helyen. Aki a szigetett övező csatornába fulladt sok-sok évvel ez előtt egy elmebeteg férfi hagyta itt az első játék babát. A szellem kislánynak majd az ő példáját követve az emberek egyre többet s többet hordtak erre a helyre. Így gyakorlatilag már szigetnek az összes fájáról babák lógnak le még a bokrokban is földön is minden hol babák vannak s miden hová ahová csak tudnak, oda tesznek egy újabb babát. Aki pedig oda megy azok is visznek egy babát magukkal. A történet bővebben : A mexikói Don Julián San tana a tragédia hatására kezdet itt új életet el szigetelődve mindentől s mindenkitől s ő kezdet el játék babákat gyűjteni minden nap minden egyes percet erre szánt rá . S durva mert az ember úgy érezheti magát mint egy horror filmben s ha arra téved minden honnan szem párok fogják figyelni az útját . Ám a férfi eredeti célja nem az el rettentés volt ha nem ő ezekkel a játék babákkal akarta fel vidítani a szellem kislány szellemét. Illetve el űzni a környéken ólálkodó gonosz lelkeket. Egyes szóbeszédek szerint a kis lány lelke lakozik egy- egy babában illetve azok néha meg mozdulnak, meg beszélnek az arra tévedőknek.

A történetet az még jobban fokozza, hogy Don Julian Santana 2011-ben rejtélyes körülmények között halt meg s holt testét abban a csatornában találták meg ahol egy koron a kis lányét is. A helyiek szerin vala milyen formában az óta is a szigeten őrködik. Mexikóvárosból Cuemaco-csatornán át gondolákkal tudod meg közelíteni a helyet s vinni kell egy babát ajándékba illetve gyertyákat, s cukorkát hogy az ott bolyongó lelkeket meg békíthessük.

S ennek hatására meg szeretném nézni a Gyerek játék című horror filmet, mert az is babákról szól, s mert nem láttam, még s mert szeretek borzongani. Szóval szerintem ez lesz a következő film, amit meg fogok nézni.

Érdekes ez a történet komolyan jó engem mindig is érdekeltek az ilyen történetek meg van ehhez egy nagyon jó zeném is, amit olvasás közbe hallgassátok, mert ide illik

http://www.youtube.com/watch?v=ZKTUAOFCTUg&feature=related

A történetről itt olvashatok többet: http://megmagyarazhatatlan.network.hu/blog/megmagyarazhatatlan-misztikus-dolgok-rejtelyek-csodak-hirei/bizarr-babak-szigete

Itt meg vannak fotók én is innen szedtem le párat: http://www.facebook.com/media/set/?set=a.249455328420048.33752.182486071783641&type=1

2011. október 15., szombat

Iszonyatosan sok érez, elem kavarog bennem. Szikrázóan süt kint a nap. Nem tudom, hogy vagyok, de jól érzem magam. Bár aludni nem tudok, nem tudom mi történt, de ma is már reggel 6:30 óta forgolódtam az ágyamban. Kattog az agyam folyamatosan. Ma úgy döntöttem este megyünk táncolni, kicsit mert arra van szükségem, hogy ki kapcsoljak, ne foglalkozzak semmivel, sem mert kezd el hatalmasodni felettem minden féle nyűg. Azt hittem egyedül jobb lesz ez a hétvége, de rá jöttem, ha egyedül maradok csak magamba fordulók még jobban. S az most nem tenne jót, mert a végén hülyeségeseket csinálnék. Ami nem lenne jó. Elmennék Duna partra sétálni csak én s a gondolataim lennének velem. Nem érzem magam még fáradtnak se álmosnak. Csak lelkileg vagyok elfáradva, de meg próbálok, most majd ki kapcsolódni remélem sikerül. Mert nagyon jó lenne bár szerintem bulizás sem lesz jó ötlet, na, mindegy. Most megyek, összepakolok. Mert ma Stúdió várom már, hogy 22-ike legyen ugyan is az nap este meg szollal Mima dala J Nagyon várom már tök jó lesz J

2011. október 12., szerda


Borongós az idő oda kint fúj, a szél csepereg az eső az égen át cikázott egy galamb is nem rég. Nincs jó kedvem most z az időjárásnak is köszönhető szerintem. Meg annak is, hogy elromlott a rútér s egy gépen van, net most csak idegesít. Nem szeretem az ilyet, de mindegy ez a mai nap amúgy sem az én napom. Most kicsit ki vagyok.

Én csak fekszem a földön, a hátamon könnyeim végégé folynak az arcomon hiába próbáltam erős lenni most már nem megy. Könnytől áztatott padlón fekszem, s azon gondolkozok, miért történik ez velünk? S miért kell ezt átélnem? Egyszerűen nem tudok megnyugodni én csak sírok sírok s sírok, míg nem bele nem bóbiskolok a könnyeimbe. Továbbra is a padlón fekszem, fázom fel kéne vennem egy pulcsit, de nem bírok, felállni nem megy. Tétován meg próbálok fel ülni, de hiába támasztom, ki két karomat visszazuhanok a padlóra. Újra sírok, hogy elgyengültem. Majd erőt veszek, magamon s fel kellek a padlóról.

Ki megyek, egy pohár vízért majd lekuporodok, az ágyamra a gondolataim csak cikáznak. Nehezen fogadom el hogy ennyi egy emberi élet egyik nap vagy másnap meg már nem. Azon gondolkoztam az ágyamon feküdve, hogy: Milyen lesz, ha megöregszem? Hófehérbe borul a hajam ráncos lesz, a bőröm feledékenyebb leszek. Bottal fogok járni s sok rigolyám lesz? Lesz meletem egy megértő társ, aki kitart meletem egy egész emberi életen kerszetül? Vagy magányosan fogok élni sok macskával? Vajon mi vár rám a jövőmben? Milyen lehet a síron túli élet? Mit fogok érezni, ha meg halok? És hogyan fogok meg halni? Ma meg kérdezte tőlem egyik barátnőm, hogy ha találkoznék egy olyan emberrel, aki meg mondaná nekem a jövőmet meg kérdezném –e? Azt feleltem, hogy nem. Nem akarom tudni mi, lesz velem. Mert akkor, ha rosszat is mond, elhinném, neki s talán bevonzanám azt is, ami nem történt volna meg. Érdekes az élet, de komolyan egyik percről a másikra változik meg minden. Én most félek s szomorú vagyok. Mert fogalmam sincsen mi lesz, mert ilyen még nem volt. Mindig azt hitem ez a mi családunkkal nem történik, meg nem lehet, mi hiszünk, Isten segít. Hát nem tudom, hogy fog-e segíteni, de segíthetne, már mert kezdünk, ebbe bele roppanni kezdünk szét hullani s meleg kis fészek lassan már csak régi idők meg kopott emlék képe lesz. Én ezt viselem a legnehezebben. Eltűnt a támaszom, ami nekem annyi éven át volt most kezd ki csúszni alólam s ez nekem nagyon fáj. Kezdenek el hatalmasodni feledtünk a minden napi gondok s kezd mindenki a saját kis világába élni. Ami eddig nem így volt. Igazából talán jobb, ha megyek, mert most csak írok s sírok.

2011. október 11., kedd


Haza érkezve a hosszút útról belépet a szobába betette kedvenc dalát. Mely éppen illet a borongós időjáráshoz is. Majd ki ment a konyhába s rá gyújtott egy cigarettára figyelte, ahogyan a füst cikázik a konyhában. Lelkében különös érzések emlékek ébredtek fel. Talán csak a zene hatása ő maga sem tudja. De azt igen, hogy most nagyon is boldog. Szereti, ezt a fajta időjárást oda van a zenért, amit hallgat. És most érzi, hogy teljes mértékben ön maga.

Van egy kedvenc énekes nőm a neve: Adele. Annyira jó hangja van, oda vagyok a dalaiért most meg fogom az egyik dalét tanulni énekelni úgy döntöttem teszek ki róla egy képet a blogomban mert ez az egyik kedvenc fotóm róla J

2011. október 10., hétfő

Rég nem írtam blogot oly annyira régen nem hogy már a jó idő is tovaszállt. Beköszöntött az Október. Nagyon szeretem ezt a hónapot. Szeretem az Ősz minden percét s pillanatát. Azt már kevésbé, hogy olykor igen csak hideg van. Ma egy igen csak felkavaró találkozásom volt valakivel. Kérdezték miért nem tudom túl tenni magam a történteken, talán azért nem mert úgy érzem, hogy nem vagyok hibás a történtekben. Illetve pontosítok, kisebb rést vagyok én hibás, mint azok, akik meg keverték azt a bizonyos dolgot. Rengeteget változtam már nem hagyom, hogy eltapossanak, erős vagyok s tudom, hogy ahol most vagyok az jó hely, sőt ennél jobb helyen nem is lehetnék. S hát nagy sajnálatotokra nem sikerült el tántorítani a célomtól, mert én itt vagyok s itt is leszek. Azért is szeretem az Őszt, mert ebben az időszakban van az én kedvenc ünnepem még pedig a Halloween imádom, nagyon szeretem, alig várom már, hogy eljöjjön. Lehet, beöltözök idén valaminek, mint minden évben, de szerintem már most el kezek agyalni azon, hogy minek öltözök. S nagyon jó lesz, J Igazából most nagyon elvagyok, varázsolva néha úgy érzem nem is én élem az életem, mert sok jó dolog történik velem . Azt gondolom annak ellenére, hogy néha mélyebb ponton vagyok elégedett lehetek az életemmel mert sok minden jó dolog történik benne. S mert mindig rá jövök hogy mennyire sokat változtam. De közbe ön magam maradtam. Most viszont megyek, mert még sok dolgom van.

2011. szeptember 29., csütörtök

Ma kaptam egy vereset nekem írták és nagyon tetszik, J Holnap begépelem, de ma túlfáradt vagyok hozzá. Meglepett ez a vers, de jól esett egy kedves aranyos kis versike. Kicsit feldobta a napomat is. Ami nem volt éppen jó sőt.

El akarom felejteni ezt a napot ennyire még senki sem bántott meg… Kösz hogy elcseszted a napomat tényleg… S azt is, hogy úgy belém gázoltál, ahogyan azt illik. Valóban ez a meg oldás gratulálok, de csak saját magadról alítottál ki szegénységi bizonyítványt s innentől kezdve engem nem érdekelsz. Szóval kösz hogy megint el kellet veszítenem egy barátot. Igazából kezdem azt érzetni, hogy elegem van, hogy mindek csak ki használ. Át gázol, rajtam szerintem az sem tűnne fel kb senkinek, sem ha eltűnnék vagy ilyesmi. Azt érzem, hogy most túl sokan használtak ki s túl sokan gázoltak át rajtam ebből nagyon elegem van. Ez most sok nekem most arra van szükségem, hogy velem foglalkozzanak nem arra, hogy én foglalkozzak mással nem vagyon egy önző lány. De most az vagyok. Nem érdekel, más embernek a nyűgje ma nem egyetlen egy napot élhetek úgy, hogy hagyom h engem kényesztesenek el. Néha szeretnék más emberek bőrébe bújni, de csak azért, hogy meg tudjam, ki mit gondol, érez. Hát, ha jobban meg értenék egy két embert. S láthatnám magam, hogy én milyen vagyok másokkal. Mert kíváncsi vagyok. Mindig is szeretem meg figyelni az embereket s szeretek meg ismerni is új embereket. Amióta bekerültem Főiskolára, erre szinte minden nap nyílik is lehetőségem. Gyakran érzem azt, hogy nem tudok meg felelni senkinek, sem hogy valahogy nem tudom, de kevés vagyok. És amikor feladnék, mindent akkor mindig van valaki, aki lelket önt belém s segít. Úgy érzem nem fogadnak el olyanak a milyen vagyok, de lehet az baj, hogy néha én nem fogadom el magam. Mert tudom, hogy több van bennem, mint amit hisznek az emberek. Tisztába vagyok azzal, hogy mire vagyok képes s ennek meg felelően fogok cselekedni éppenséggel már ennek meg felelően cselekszem. Mondjuk, most ki vagyok akadva s elégé csalodot is vagyok. Nem tagadom, a csalódást fel kell dolgoznom. De fel fogom idővel. Na de most elmerülök az álmok édes tengerébe.

2011. szeptember 28., szerda

Szomorú vagyok fáradt s csalódott az leg rosszabb, ha olyan emberbe csalódik az ember, aki nagyon közel áll hozzá. Nem volt jó éjjelem egész éjjel fent voltam forgolódom pörgött az agyam. De ennek ellenére meg próbálok pozitívan hozzá állni a mai naphoz. Bár nagyon jól esne egy nagy ölelés. Ami erőt adna ehhez a naphoz. De igyekszem át vészelni. Na, most indulok, mert hamarosan indul a vonatunk Vácra. Még szerencse hogy csak 3-ig vagyunk, mert így haza tudok, jönni a zónázó vonattal . Meg valószínűleg infóból felmenést kapok, na, még is csak van pozitív oldala ennek a napnak. Csak bosszant, hogy akkor meg most tökre feleslegesen meggyekbe. Na, de sebaj, legalább elintézzük ezt is. Jövő hét meg akkor szabadabb lesz :)

A napokban láttam egy balesetet. Azon gondolkoztam, hogy tényleg ennyi az élet? Elüt egy autó s meg halunk? Mi van, ha nem lesz több holnap az ember életében s már nem lesz alkalmam elmondani azt, amit el akarok. Annyi mindent akarok mondani meg tenni van egy listám, hogy mit akarok meg tenni addig, amíg élek. Nem készülök meg halni, de ha pl a mai nap lett volna, az utolsó nap az éltemben nem lennék, elégedet. Amita történtek dolgok velem

(akit érdekel, annak elmondom, konkrétan mire gondolok, de nem publikus, mert elégé személyes dologról van szó. ) Én azóta igyekszem úgy élni az életem, hogy itt és mos, van, mai nap van holnap meg, ha fel kellek hurrá, ha nem akkor talán egy jobb helyen vagyok. Azt gondolom egy haláleset feldolgozása elég nehéz dolog. Néha úgy érzem magam, mint Elizabeth aki bele szeretett a halálba s egész élete folyamán vágyódott rá. Én nem vágyok, rá mert olykor félek tőle. Egyszerűen csak meg visel a mai baleset és az is hogy ennyi egy emberi élet. És bele gondoltam, hogy az én életem milyen s hogyan élem. Úgy élem, hogy itt és most van. Nincs holnap nincs holnap után. Terveim vannak s céljaim, amiket el akarok érni s remélem sikerül is. Sok minden jár most a fejembe, de nem hiszem, hogy ezt a bejegyzés folytatnom kéne, mert kb síró görcsöt kaptam. Most inkább meg próbálok aludni s el felejteni ezt. Igaz nem az egész balesetet láttam, de éppen eleget.

Mennyire sok érzelem van egy emberben. S mennyire sok fajta érzelem nyilvánul meg benne egy nap leforgása alatt. Fura szinte másod percről pásod percre váltóznak az érzéseink. Gondolataink sok minden külső tényező befolyásolja ezt. Bennem gyakran különös s meg magyarázhatatlan érzelemi vihar tombol, főleg ha zenét hallgatok. Belőlem elképesztően sok érzelmet-emléket vált ki.Főlleg az Amelie Csodálatos élete című filmnek a zenéje mindig eszembe jut a napsütés az, ahogyan a bőrömhöz ér a nap melege. Az ősz, ahogyan a fák hullajtják meg sárgult leveleiket. A tél, ahogyan egy játékos hó pihe az arcomra libben. A tavasz, amikor újra éled a természet. Az utcán játszadozó gyerekek. Egy idős bácsi harmonika játéka a metró lejárónál. A tenger a tavalyi nyár Trieseteben végtelen horizont a hajók a felhők egy kendő a szélben melyet éppen lefúj a Válunkról egy szerelmes csók. Egy macska játéka a lelógó zsinórral. Boldogság elmúlás magány. Emlékszel még arra, anyára, amikor nálad ettük a szemek levest s a macska fogó c filmet néztük? S utána a lépcsőházba eltöltött cigiző le ülős beszélgetésre? Én mindenre emlékszel, s már nem az hiányzik, hogy újra úgy legyen, mint régen, hanem maga a filingje . Azt gondolom sok mindennel, de főleg ezzel a dologgal vagyok, így hogy nem a barátság, hanem az együtt töltött időknek a filingje hiányzik . Ez az, amit sosem fogok vissza kapni, már mert ha vissza is kapnám, már nem lenne olyan, mint rég mert ez meg romlott. Ezért már csak az emlék maradt meg s eszembe sem jutott volna, ha éppen nem hallgatom azt a zenét, amit akkor hallgattunk. Nagyon sok érzelem van, bennem biciklizni akarok menni, suhanni a szélben, úgy hogy közben kendőmbe, kapjon a szél ereje hajamba is bele kapva én csak tekerek a végtelenbe. S nem törődök senkivel, semmivel. Vágyom már nagyon, hogy elmehessek vala hová messze csak egy napra, hogy feltöltődjek . Táncolni akarok az éjszakában a dallamok szárnyán énekelni vidáman ugrálni, dalolni, írni, olvasni egy erdő közepén lakni. Csak egy napra mennék vissza a Tornyomba, mert most éppen arra lenne szükségem, hogy ott lakhassak kicsit. Persze aztán ki jönnék vissza a külvilágba, de kicsit lennék a saját kis világomba. Nos, ez a nap ma volt egy kicsit egy órát bent voltam s jól éreztem magam a lelkemnek kifejezetten jót tett. Bár a valóság is jó hely bár olykor zord s rideg. De most pont jó a kémény ház tetején éppen ugrál át egy cirmos cica a lemenő nap árnyékában. A fazékban rotyog a tészta a falról lehullót egy levél az égen halvány felhőtakaró vonul át. A nap éppen lemenőben van, a dallamok ezernyi szólamban tombolnak a szívemben. Forr, a tea víz lassan elkészül, a meleg tea aztán szerintem lepihenek, lehet, mert lázam van, s nem érzem, jól magam valahogy nem vagyok a toppon. Ez a fránya torokfájás mindig ki készít.

2011. szeptember 24., szombat

Annyira imádom ez a Stúdiót úgy döntöttem Október 22-én szólózni fogok, a koncertünkön még írnom kell a szervezőknek. De meg jött a bátorságom úgy érzem, erre nekem most szükségem van s meg is fogom valósítani az álmomat, azt is tudom, mivel megyek, már s hogyan fogom előadni. Eldöntöttem valamit s meg is fogom valósítani. Tele vagyok tervekkel, s ötletekkel lelkes vagyok, s úgy érzem, minden rendben lesz, el fogom érni az álmomat. Mert így leszek csak igazán én. Na de most megyek, mert mennem kell J

2011. szeptember 22., csütörtök

Azt mondták nekem a napokban, hogy különleges lány vagyok. Nahát, ez meg lepett, mert én sose éreztem magam annak. Meg kérdeztem, hogy miért? Azért mert különleges a világnézeted, mert szeretem benned azt, hogy művész lélek vagy s nem vagy átlagos lány. Egy van belőled s nem vagy tömeg szellemű. Egyéni vagy mind külsőleg mind belsőleg. És mindig tudsz valami újat mutatni a világnak, ha akarsz. Olyan, vagy mint a Rózsa. Mondtam magamban, hogy biztosan azért gondolja ezt, mert olykor tövisekkel veszem kőrbe magam. Meg lepő választ kaptam. Azt hogy nincsenek körülöttem tövisek, azaz az elmúlt pár hónapban ezek a tövisek, amik voltak ez a torony, amiben voltam eltűnt. S ez nagyon jó dolog jó, hogy nyitott vagyok s meg merem mutatni azt, aki én, vagyok. Igazából nem teljesen van, így mert igen is védem magam. Csak nem olyan drasztikusan, mint eddig. Valahol mélyen tisztába is vagyok azzal, hogy nem úgy élem az életem, mint az átlag szeretek a minden napokba valami újat, különlegeset bele csempészni s szeretem azt, hogy nem vagyok átlagos. Szeretem, hogy ilyen vagyok amilyen. S tisztába vagyok azzal, hogy akik kibeszélnek meg bántanak, pusztán azért teszik, mert irigyek. S hát azok,, akik irigyek magukra vessenek. Egyébként visszatérve arra, hogy csalódtam az egyik „barátomba” hát kiderült, hogy az baj hogy nem bírja elfogadni, hogy nekem, vannak más barátaim is. És arról nem tehetek, hogy mindenki velem akar barátkozni, mert olyan elbűvölő szeméjiség vagyok J Ó hát meg nagyon szerény is… na de hát ez van. Felfedeztem egy énekesnőt, akiről tegnap említés szinten írtam. Regina Spektor fantasztikus én oda vagyok érte. Sokat hallgatom és teljesen feltől a zenéje egy másik dimenzióba kerülök. Nagyon szeretem. Van egy mondás, ami most nagyjából a gondolataimhoz is passzol. Minden lehetséges, ami lehetetlen az csak tovább tart. Az ember bármit elérhet, amit akar még azt is, amit lehetetlennek hitt eddig. De ha eléri, akkor meg is kell tudnia tartani. Igazából édes a győzelem, ha tudjuk, hogy mi meg dolgoztunk érte. És még jobb, ha érezzük, hogy igen meg érte harcolni ezért s azért. S igen jó helyen vagyunk az életben. na de most megyek, mert meg fulladok lassan egész nap köhögtem meg fája torkom enni sem tudok, mert KB csak levest bírok enni s abból is keveset. S megint fogytam… elég sokat… na, nem baj. most ennek örömére meg próbálok magamba gyűrni egy vajas zsemlét az még talán sikerül.

Mi lennék ha…

Folyadék lennék: Víz, Citromos tea

Drágakő lennék: Rubin, Gyémánt

Fa: Szomorú Fűzfa

Madár Kerecsensólyom, Bagoly

Szerszám: Csavar húzó Kalapács

Virág: Vörös Rózsa

Időjárás: Vihar, Napfény

Mesebeli lény: Vámpír, Angyal, Sárkány, Boszorkány, Tündér, Sellő

Hangszer: Zongora, Hegedő, Gitár, Orgona, Ének hang, Skót Duda, Hársfa

Állat: Macska, Madár, Gömb hal, Medúza

Érzelem: Szerelem, Remény Hitt, Boldogság, Szenvedély,Szeretett

Zöldség lennék: Paradicsom

Hang: Zápor, Ének

Elem: Tűz

Autó: Tank? Bár az nem autó s alapból az vagyok J

Dal: Túl sok dal lennék, J Zene az vagyok én J

Film: Amelye csodálatos élete, Napsütötte Toscana (S még sok más)

Könyv: Sziszi egy császárné naplója, Márai Sándor könyvek Müller Péter könyvei.

Étel: Milánói makaróni, Leves félék, Görög saláta

Ital: Citromos Tea, Víz

Alkohol: Spumante pezsgő, Sör, Bor, Vodka narancs

Hely: Magyarország, Olaszország, Tengerpart, Kárpátok

Íz: Édesen Keserű

Hitt: Római katolikus Buddhista

Testrész: Szem, Szív, Száj

Arckifejezés: Mosoly

Tanóra: Dráma pedagógia, Ének zene, Irodalom, Töri, Dráma

Rajzfilm: Macska arisztokraták, Szépség és a Szörnyeteg stb stb

Szám: 13,7,6 3

Ruhadarab: Kardigán, Topp

Ékszer: nyaklánc, gyűrű, fülbevaló, karkötő kitűző

Ki egészítő sál, Táska, Bross

Szeretett meg nyilvánítás: Ölelés, Csók, Puszi, Érintés, Szó

Gyümölcs: Barack, Eper, Citrom

Smink kellék: Szem héj tus, átlátszó szájfény,

Épület: Világító torony Színház

Musical: Elizabeth, Vámpírok Bálja

Szó: Szeretett, Szeleburdi,

Égi test: Hulló csillag

Zenei Stílus: Nem behatárolható (mulatós zene nem)

Hónap: Március, Agusztus, December, Október

Hét napja: Péntek, Szombat

Nap egy idő pontja: Hajnal, Éjjel

Bolygó: Mars

Tengeri állat: Gömb hal, Medúza

Cím: Egyetlen egy töredéke az életemnek…

Berendezési tárgy lennék: Ékszer doboz, R égi komódos szekrény, Ágy

Bűn: Bujaság, Mohóság,

Technikai eszköz: Laptop, Fényképező gép

2011. szeptember 21., szerda

Már jó ideje meg akartam írni, de nem tudom hol fogjak bele annyira nem egyszerű az biztos. Nos, hát az élet nem habos torta, de nem is olyan kegyetlen, mint azt mi emberek hisszük. Gyakran próbára tesz minket s igen olykor el is bukunk az akadályokban. De lássuk, be az sem lenne jó, ha mindent meg kapnánk azonnal. Igazából, de sokkal jobb lenne, ha nem lenne ennyi probléma s az is, ha az emberek boldogok lehetnének. De mindenkinek fel kell fedeznie a mindennapokban az apró boldogságokat is. S úgy alapból, ha baj is van tudni, kell mosolyogni meg vidámnak lenni mindent meg lehet oldani, nincs olyan gond, amit ne lehetne. Én úgy érzem, alapból jól érzem magam a bőrömben főleg, most mert most aztán, hú de jó formában vagyok J Meg jó kedvem is van meg boldog is vagyok, J Akár hogy is van ez néha nehéz, de túl kell tudni lendülni a nehezebb időszakokon is. Egyszer csak könnyebb lesz meg jobb.

Elindult a Főiskola szeretem, nagyon tetszik is igaz egy két órát szívem szerint hanyagolnák, de hát nem lehet. Nem baj azokat is túl lehet vészelni. Ma életemben másodszorra aludtam el egy órán, azaz ez előadás volt. De nagyon ciki volt, mert le eset az asztalomról az üvegem, ami tele volt vízzel még szerencse, hogy nem ültem nagyon szem elöt utána jól meg is húztam magam. De tanár legalább jó fej volt J S nem direkt volt, na. Egyébként meg elég nagyot csalódtam valakibe. Olyan régen koppantam már hogy kezdtem el felejteni, hogy óvatosnak kell lenni. S nagyon nem szabad mindenkiben meg bízni, mert az ember koppan, s azt fel kell dolgozni, amihez idő, kell. Főleg ha napin nap rá tesznek még egy lapáttal. Utálom nagyképű beképzelt embereket ráadásul úgy, hogy nagyon nincs oka arra, hogy elszálljon magától. Ez annyira gáz szerintem már, mint én ezt sose bírtam. Lehet nekem is nagyképűnek kéne, lennem s jobban érvényesülnék. Áh de hogy át menteileg lehet, lennének olyan barátaim, akik azért vannak velem, mert ezt s azt hisz rólam. De ezek nem tartós barátságok. S szerintem nem szép dolog úgy bele rúgni a másikba, ha már nincs rá szükség s odébb állni. Ez az, ami idegesít, hogy lehetnek új barátok, de nem hiszem h ennyire drasztikusan hátat kéne fordítani másoknak. Jaj és lehet ezt a bejegyzést most lesz, aki magára veszi, pedig nem róla szól. Annyi bajom hogy kezdem nagyon unni azt, hogy mindenki csak ki használ, s át gázolnak, rajtam nekem ebből elegem van most ott tartok, hogy nekem kell valaki, aki itt van nem ott, hogy én legyek ott mindig mindenkinek. Nem leszek, azoknak vagyok itt, akik nekem is itt vannak azoknak, nem akik azt hiszik, ismernek, de nem. S azoknak, sem akik hátba támadtak szóval lássuk be sokkal jobb lesz nekem, ha itt és most többet mondjuk szóba sem állók ezekkel az emberekkel. Akkor, sem ha ők keresnek engem. Mert csak az energiámat szívják el, amiből nekem sincsen sok mostanság. Na, nem baj most hogy ezt ki írtam magamból sokkal jobban érzem magam. Jó hát még mindig rohadttul mérges vagyok, mert uh, ez kiakasztott. Meg mert ez csak negyede a történéseknek… De akit érdekel, annak leírom magán levélben, de publikálni nem fogom. S ami fix, azaz hogy meg hívós lesz a blogom. Tehát aki akarja olvasni az, küldjön nekem valami jelet. S kap meg hívót azért lesz meg hívós, hogy csak azok olvassák, akiket én is akarom, hogy olvassák, akiket meg nem azok ne. S persze azért is, mert most nagyon mérges vagyok… Remek, de már csak a holnapi napot kell túl élnem aztán pihi J S ki kell agyalnom hogyan, fogom túl élni, mert ez így ne jó… Na, mindegy… Mindig van valami kis nyomorom de most erősen hatnak rám külső tényezők is amik nem velem kapcsolatosak de engem is érintenek elégé… S nem tudom hová tenni mert nehéz ez a szitu.. Nem tudom mi lesz, na…

Más: Elvitték a teknősünket, Emilit… Hiányzik furcsa, hogy nincs itt… Felfedeztem egy új énekes nőt nagyon szeretem, a dalait majd róla írok holnap bővebben. De mára elég volt ennyi…

2011. szeptember 18., vasárnap

Imádom ez a zongora dal kedvencem amit Edwar játszik Bellának hát én ki vagyok tőle. Ha ezt egyszer valaki elzongorázná, nekem biztos h oda lennék meg vissza. Tesóm olyan szépen zongorázza. Belinkelem a linket, hogy mindenki meg hallgathassa http://www.youtube.com/watch?v=zQME-ChSwNM bennem ezernyi érzelem kavarog akár hányszor csak meg hallom. Ez olyan, mint amikor ki jelentettem, hogy aki elénekli, nekem térden állva a Mozart című musicalből a Szeret, mind ki ismert című dalt ahhoz gondolkodás nélkül hozzá megyek J Ennek KB volt 6-7 éve is már nem gondolom így.

Nem rég értünk haza Régitől egy kis délutáni beszélgetéses estét tartottunk. Ami nem mellesleg ránk is fért, mert nagyon sok minden történt velünk. Igen csak mozgalmas volt ez a hétvége azt hittem végre ki pihenem magam, de nem jött össze. Tegnap hajnalig szülinapozás volt, ami jó volt, mert olyan emberekkel találkoztam, akiket már nagyon rég nem láttam s nem mellesleg nagyon jókat beszélgettünk is. És jól éreztem magam, de nem hittem volna, hogy hajnali 4-re érünk haza kicsit sok volt nekem. Szóval lehet, ma kivételesen tényleg fellövik a piszimet 10-11 körül. a vígasztal hogy holnap csak délig vagyok, suliban szóval hamar haza érek. Tegnap feltöltött a Stúdió imádom, J S egyre jobban ki bontakozok, én nem tudom mi történt veled a nyáron, de ki vagy cserélődve ki vagy nyílva fel vagy szabadulva boldognak tűnsz. Hát nem csak tűnők az is vagyok. Annak ellenére is, hogy vannak gondjaink meg próbálok az lenni örülni kel az élet apró jó olykor nem apró örömeinek is J

Megint Zennel álmodtam. Nagyon fura, mert már megint hónapok óta nem álmodtam vele s most elő bukkant. Remek ötleteket adott a regényemhez az tutti biztos. Főleg hogy KB róla szól, s az álmaimról vele kapcsolatban persze ebből aztán senki sem fogja tudni mi az álom s mi a fantáziám szüleménye persze a kettő olyan közel áll egymáshoz. Majd egy másik bejegyzésben leírom, hogy mit, de most fáradt vagyok ehhez. S el akarok merülni az álmaim tengerében J

2011. szeptember 15., csütörtök

Azt hiszem, valami nem stimmel velem. Ma egész nap nagyon rosszul voltam haza küldetek a suliból is, mert majdnem elájultam. Ilyen még sosem történt velem s nagyon meg ijedtem. Még szerencse hogy nem egyedül kellet haza vergődnöm. Mert nem tudom mi lett volna. Még mindig szédülök egyébként. Viszont Junior olyan kis gyógyító cica, amikor haza értem akkor oda bújt mellém s hangos dorombolással jelezte h itt vagyok melletted. Olyan édes volt aztán elszunyáltunk úgy aludt el h a tenyerembe tette a fejecskéjét. Mondjuk én nem aludtam, de olvastam helyette. Egyébként meg nagyon elegem van mai napból pocsék volt. De vígasztal hogy KB már vége. S holnap egy sokkal jobb napom lesz, remélem meg ezt is, hogy jobban leszek, mert nem szeretnék elájulni. Na de most megyek fürdeni meg aludni szerintem.

2011. szeptember 14., szerda

Rá jöttem, hogy ha hangulatom is éppen olyan min, most akkor szeretem a régi táncdalokat J Vicces, mert sok olyan dal van, ami akkor született, amikor én még nem is éltem. Mindig is érdekelt milyen lehetett a világ hogyan nézhetett ki s mik voltak akkor. Szeretek néha elbarangolni a múltban. A régi dalokról fekete fehér képek egy hamvadó cigarettavég egy pohár vörös bor jut eszembe. S sok emlék Munkácsról fő keppen, hiszen nekem gyermekkorom egy része oda kött. Minden cigarettának meg van, a maga hangulata mind más érzést váltott ki belőlem mindig elmerengtem felette s elgondolkoztam az élet nagy kérdéseiről. Aztán egy nap arra ébredtem megy ez cigi nélkül is meg vannak azok az érések. Nem kellet volna el kezdenem Nosztalgiázni, mert nehezen viselem erre jöttem rá meg arra, hogy menten össze visszabőgőm magam, de nem baj igazából édes emlékek, de rossz hogy ezekkel az emberekkel nem tudok már beszélni szemtől szemben, de egyszer újra fogom látni őket. Szerintem az egyik leg nehezebb dolog feldolgozni azt, ha valakit örökre elveszítesz, s elmegy, nem látsz mást csak lépteit a homokban. Majd amikor feltekintesz, az égre reménykedsz, hogy vissza, néz, rád a mennyből és hiszed, egy nap találkozol, velük s újra úgy leszel, mint rég. De semmi sem lesz úgy, mint rég s talán ez így is van, helyén az embernek előre kell menni az útón. S már csak a jelen és a jövő érdekel. De olykor jó visszaemlékezni a rég múltra szeretem az ilyen nosztalgikus dolgokat akkor is, ha éppen ki vagyok bukva. S felkavarnak az érzelmeim. Visszavágyom Munkácsra, mert hiányzik. Igazából környezet váltózásra vágyom. Na de most elmegyek, s elmerülök egy kádforró habos fürdőbe, mert arra is nagyon vágyok, már J Aztán elmerülök az álmaim tengerébe.

Nagyon sok minden zajlik le bennem sok gondolat érzelem annyi inger ér mostanában, hogy olykor azt sem tudom hol a fejem. Annyira sok mindent kapok az élettől hihetetlen. Fogalmazhatok úgy is, hogy egyszer fent egyszer lent vagyok. S van, hogy a kettő között. Az édes együtt jár, a keserűvel a rossz dolgokat jó dolgok követik.

Ma volt Etika óránk hát én oda vagyok, a tanárunkért haza hoznám, s egész nap elhallgatnám nagyon nagy forma. S nagyon jó lelkű emberke s sok mindent tud az életről. Pár kapcsolatokról volt szó meg arról, hogy a férfiak többsége tisztelet a csekély kivételnek lassan már csak szexuális eszközként tekintenek a nőkre. Meg hogy a világ elértéktelenedet, a fiúk többsége meg lát egy szép nőt s egyből oda van meg vissza, hogy, uh de szép. De arra nem is gondolnak, hogy annak a lánynak lelke is van. Nekem pontosan ez volt a bajom nagyon, sokáig mert sok srác legyeskedet körülöttem s KB mind elakadt ott, hogy, uh de szép, vagy de onnan nem lépet tovább. Egyszrüen lusták voltak igazán meg ismerni engem, hogy ki vagyok én.

Kivétel egy valakit, aki nem volt az s most élvezheti munkája gyümölcsét. ( Ez hasonlat most azért született meg, mert fáradt vagyok s vicces hangulatomban ) Gyakran azt gondoltam, hogy nem vagyok jó magamnak olyan akartam lenni, mint a „ szép „ lányok. Akik után meg fordulnak az utcán, akik szerintem jól néznek ki. Aztán jött egy fordulat nem is olyan rég, amikor is rá döbbentem, hogy nincs velem semmi baj. Ez a változás annak is köszönhető, hogy éltemben először olyas valakit kaptam, meg akit akartam az első perctől kezdve. Aztán képes voltam meg váltózni s elfogadni magam olyannak amilyen vagyok szerintem ez tök jó dolog. Visszatérve a „szép lányokhoz „egyszer alkalmam nyílt beszélgetni egy ilyen lánnyal amilyen én is akartam lenni sokáig. Rá jöttem, hogy nem akarok olyan lenni. Mert én nem fogok azzal visszaélni, hogy nő vagyok. Nem akarok üres lenni s nem akarom, hogy az motiváljon, hogy mindnél több fiú fejét csavarjam el. Nem vagyok tökéletes makulátlanul szép, de nagyon is helyén vagyok. Úgy ézem sőt tudom s ujjongjanak azok, akik ezt mondják nekem évek óta, hogy igen is szép vagyok, kívül belül helyén van az érték rendem s okos is vagyok. Sok célom van az életemben s sok célomat el is értem már. Van, egy fantasztikus családom vannak, barátaim van, aki szeret s fontos vagyok neki. S tudom, hogy kire számíthatok, ha esetleg bajba kerülnék. Én sem s az életem sem tökéletes, de az biztos, hogy boldog vagyok minden gondom ellenére, hogy harmonikus vagyok ön magammal. S most meg találtam a helyem. Most viszont megyek, mer nagyon fáradt vagyok, és nem tudok gondolkodni már s értelmesen írni sem (bár azt sosem tudtam): D

Megvalósítom az álmom s 27-én minden kiderül, addig lelkesen gyakorlok, s senkinek sem mondom, el miről van szó. Ez most nekem kell az önbizalom növelésemhez s remekül haladok vele . Annyira jó lesz, remélem sikerül meg tanulnom hibátlanul. És sikerül előadnom is, uh, alig várom már jó majd a benfentesekenek elmondom, sőt akit érdekel annak meg is fogom mutatni. Nagyon frankó lesz, J Kicsit túl vagyok most pörögve s jó kedvem van, J Hát fogalmazzunk úgy, hogy aki tud, az tud J Ennyi, J na, megyek vissza gyakorolni J

2011. szeptember 9., péntek

Ez egy új nap hát kezdjünk mindent újra… így kezdeném a mai blog bejegyzésem sokkal jobb kedvem van, mint tegnap volt. Jót tett nekem hogy végre ki sírtam magam. Elég sok minden jött össze, de most jobb lehet még egy baráti beszélgetés is jót tenne s akkor már teljesen rendbe lenne picike kis lelkem. Néha van mindenkinek nehezebb napja, de az akadályokat le kell győzni. Úgy érzem, hogy le is fogjuk tudni győzni nem szabad, hogy ne tudjuk, mert ha nem tudjuk, akkor én abba biztos vagyok, hogy bele fogok roppanni. Na de igen legyünk pozitívak el kezdet kicsit fájdogálni a fogam banyek nem akarok, elmenni fogászatra nagyon félek tőlük. De elmegyek, mert el kell.

Úgy érzem, én nem én vagyok. Nem vagyok ez a csendes visszahúzódó lány, mert nem ilyen vagyok sokkal tűzről pattantabb kicsit elvesztettem ön magam s vissza huzódtam a csiga házamba megint. Pedig pont most kéne ki jönni onnan. Most jutottam el addig, hogy ezt meg is tegyem. Igaz, hogy amit akartam azt eddig is elértem, de most aztán úgy érzem, hogy én leszek, úgy ha olyan leszek amilyen régebben voltam. Nem vonulok vissza nem tehetem meg s nem is akarok. Ugyan akkor, ami jó az, hogy kezdek le szokni a kényszerképzetekről J Ez tök jó hír szerintem nekem nagyon hiányozott az a nyáron h le legyek kötve most, hogy le vagyok, kötve pörögnek, az események s nem álmodom, hanem élem az életem jól érzem magam a börőmben. S nem utolsó sorban mostanában sok bókot is kapok, ami nekem tök jól esik s ön bizalmat is adnak. Remélem, hogy ez az ön bizalom ez kitart bennem sokáig. S ilyen maradok amilyen ma voltam. Most viszont indulok partyzni kíváncsi leszek milyen lesz…

2011. szeptember 8., csütörtök

Borongós esős időre keltünk ma fel kedvem sem volt ki mászni a puha meleg ágyikómból. De sajnos nem sajnos muszáj volt, hiszen robognom kellet le Vácra. Már a vonat állómásán felfigyeltem egy bácsira, aki magányosan összeroskadva nagyon lassan éppen csak járni tudott szegény halad. Csoszogod mind a két kezében táska volt. Az arca beesett volt s ráncos ruházata elhanyagolt. Szemeiben még csillogott az élet, de már KB az a mindegy neki stádiumban. Sajnáltam szegényt, mert az emberek elkerülték őt meg is értem, hiszen nem volt éppen jó illatú szegény bácsi. Biztosan nagyon magányos lehet, s napit nap érhetik őt gúnyos meg jegyzések. Talán fel sem fogja, de lehet, hogy meg érti s rosszul is esik neki csak éppen nincs ki tördöjön vele. Nincs mellette egy odaadó társ, aki ápolná, segítene neki nincs mellette se gyerek se senki. Amikor be értünk Vácra a Főtéren sétáltunk a Fősuli felé egy házaspár ment előttünk a férfi kicsit össze eseten volt, mint a felesége, de nagyon aranyosak voltak kézen fogva sétáltak a városban haladtak a piac felé. Látszott rajtuk, ahogyan egymásra néztek s segítetek egy mást, hogy nagyon szeretik a másikat hogy így egyek ők ketten együtt. Szerintem nagyon szép az, hogy ha az ember ennyi idősen is együtt marad a párjával s jóban, rosszban egéségben betegségben s kitart mellet, míg a halál el nem válassza őket. Mondjuk, én abba hiszek, hogy ha a halál el is választ tőle, akkor is ott marad szívemben. Ha valakit szeretek a szívembe zárom. a másik meg hogy egyszer úgy is találkozunk az elhunyt szeretteinkkel. Nem is tudom, hol folytassam, a bejegyzésem igazából nem vagyok jó hangulatban. Úgy érzem most minden össze fog omlani s nem tudom, mit tegyek. Kétségbe vagyok, esve s nagyon félek… Nem tudok már pozitív lenni s nem tudok abba hinni, hogy lesz jobb is jobb, mert ez nem igaz. Rég nem voltam ennyire a béka segge alatt mínusz 100000000 azt gondolom, kellenek ilyen napok is, amikor kicsit jó nem kicsit nagyon ki bukik, az ember s tele sírja a párnáját majd ki alussza magát s másnap már úgy ébred fel, hogy igen minden rendben lesz . Nincs olyan helyzet, amiből ne lehetne ki jönni, hiszen mindenre kell, hogy legyen meg oldás nem hiszem el hogy mi nem élhetünk nyugiba. Amikor már boldogok lehetnénk, mindig jön valami. Azt vettem észre, hogy az emberek nem boldogok nem tudnak mosolyogni a világra. Nem boldogok, mert a minden napi gondjaikon jár az agyuk, mert fáradtak s ki merültek. Én boldog akarok lenni illetve hazudnák, ha azt mondanám, hogy nem vagyok az, mert az vagyok, hiszen van okom arra, hogy az lehessek. De ami tény az, s hogy engem is nyomasztanak a minden napi gondok. De ugyan akkor meg oda figyelek, hogy akkor is mosolyogjak, s jól érezzem, magam h éppen pocsék napom van. Attól hogy nekem rossz nem kell, hogy másnak is az legyen. Meg a folyton azon az egy problémán gondolkoznék, akkor azt gondolom rövid időn belül meg örülnék. Azt meg nem akarom, s mert szeretek mosolyogni s szeretem azt is magamban, hogy alap járatban ki egyen súlyozott vagyok elég nehéz ki billenteni ebből még akkor is, ha éppen gond van, tudom, de ha idegeskedek, nem oldom meg. S itt az kell, hogy meg oldást találjak. Ezért azt keresem s tudom, hogy van, s nagyon örülök, annak h most itt nem egyedül kell ezt csinálnom. Mer, ha egyedül kéne, sokkal rosszabb lenne. Ma történt egy jó dolog itt volt egy nagyon rég nem látott ismerősünk, aki számomra nagyon kedves személy is. S közölte velem, hogy meg szépültem s sokat fogytam és hogy sokkal szebb vagyok, mint voltam. Ez nekem nagyon jól esett, hogy őszinte legyek, mert én sosem éreztem magam szépnek vagy csinosnak, de most kezdem el hinni, hogy lehet, igazuk van azoknak, akik ezt mondják nekem. Talán kezd meg jönni az egészséges önbizalmam is. Ami lássukbe nem árt főleg, hogy most újra lesz stúdió meg hát szerintem sok más téren sem fog ártani, ha lesz ön bizalmam. Most viszont megyek, s elmerülök egy kádforró vízbe, mert fáradt vagyok. Még szerencse hogy holnap nincs sulim J

2011. szeptember 7., szerda

Bár csak minden kívánságom így teljesülne, mint ma. Ezzel a mondattal is nyithatnám a mai blog bejegyzésemet, sőt hát ezzel is nyitom . Amikor Vácra értem azt hittem, hogy ma, hú de jó napom lesz, mert egy remek társsággal kerekedtünk fel a Főiskolánk felé. Nos, a jó kedvem még tartott Bioetika órán is, mert hatalmas forma az előadó bácsika már most oda vagyok érte J Aztán jött Szociológia, uh, na, itt azt hittem be alszom kb de ez sem volt rossz a hab a tortán az egészség tan gyakorlatunk volt ott ki akadtam s kb. s nem tudtam h pánikba essek, vagy csak nevessek kínomba. Úgy érzem sürgősen biológia korrepetálásra lesz szükségem, mert különben ez a tantárgyam nem lesz meg arról nem is beszélve, hogy na, jól van, ezt nem itt fogom kitárgyalni, mert nem, majd akit érdekel, annak elmesélem eme remek órát is. Szóval ez után az óra után az életkedvem is elment vala hová jó messzire s sajnos az óta sem jött még vissza. Amikor haza értem el mentem Zugligetbe, még mert volt ott egy kis dolgom-anyukám volt munka helyén. Számomra az egy elvarázsolt hely nagyon szeretem csodálatosan szép nyugis hely. Onnan felkerekedve már alkonyodott és annyit tudni kell, h egy erdőcske mellet van a busz meg álló. Mondanom sem kell szerintem hogy kb. halál félelmem volt ( jó meg egy kis pánik is ) eme pánk rohamnak s az életem le pörgetésének annyi volt az oka hogy az erdőben volt egy nem normális pasi aki ott beszélt magába meg el kezdet mereven bámulni miközben én azon imádkoztam hogy jöjjön az a rohadt busz mert ha nem akkor lehet életem utolsó perceit élem meg mert egy elmebeteg le gyilkol… ( persze ez a veszély nem fenyegetett csak azt gondolom túl sok Gyilkos elméket nézek meg F.B.I aktákat ezért kicsit jó nem kicsit nagyon be ijedek az ilyen szituktól ) De most ehhez erősen közre játszott az s hogy nem volt alaptalan a félelmem egy erdő egy busz meg álló egy nem normális pasi s egy egyedül várakozó ártatlan kis lány hmm ez remek rém történet lenne . Nos a lényeg az hogy szerencsére a nem normális pasi lelépet miután hosszas bámulása sikertelen volt mert nem vettem fel vele a szem kontaktust mivel el kezdtem könyvet olvasni .. Ezért lelépet a csávó vissza az erdőbe… Aztán jött is a busz szerencsére szóval meg úsztam a dolog.

Furcsa dolog újra Vácra járni, de hozzá teszem szeretek. Meg szeretem ezt a fő sulit ez alatt a pár nap alatt. Bár hozzá teszem, hogy nagyon ki vagyok merülve. De most pörög, az életem zajlanak az események s megint csak. Bár minden kívánságom úgy teljesülne, mint ma… reggel jó úgy kezdeni a napot, hogy olyan emberekkel mész suliba, akiket bírsz s kedvelsz J

Tök j dolog minden nap új embereket ismerek meg.

Más: Igazából jól vagyok, jól érzem magam a bőrömben. Örülök, hogy én vagyok. S olyan vagyok, a milyenek lennem kell. Azt gondolom az életem leg több területén, jó helyen vagyok. Bár még van egy terület ami para de én pozitív emberke vagyok s bízok benne, hogy meg tudjuk, oldani s nem fog semmi baj sem történi. Na de most megyek z álmaim tengerébe elmerülni J

" Nem vagyok tökéletes lány. A hajam nem áll mindig jól és gyakran elbukom. Ügyetlen vagyok , és néha összetörik a szívem. Van hogy veszekszem a barátaimmal és vannak napok, amikor semmi sem sikerül. De ha jobban bele gondolok é egyet hátra lépek, akkor úgy érzem, hogy ez a külön leges élet a valóság, és lehet, de csak lehet, hogy szeretek tökéletlen lenni! Kicsit romantikus vagyok, mert szeretek álmodozni. Kicsit őrült, mert valóra is váltom őket. Szerelmes, mert nagyon tudok szeretni. Kicsit szomorú , mert csalódtam is már egy kicsit erős, mert talpra tudok állni. Én bolond akarok maradni , és úgy akarom élni az életemet, ahogy meg álmodom, nem pedig úgy, ahogy mások elvárják"

Ez az idézet remekül össze foglal... : )

2011. szeptember 1., csütörtök

Üdvözöllek édes Szeptember

Édes Szeptember beköszöntött az ősz bár az időjárás még igen csak nyársiasan mozog, szeretem ezt az időt. S ki élvezem, míg jó idő van, mert aztán meg az lesz, a bajom h hideg van, na, nem baj J Furcsa volt ma Vácon lenni kóborolni meg ilyenek bár sokkal jobban viseltem, mint azt én hittem. Nagyon szeretem ezt a sulit . De főleg azokat az embereket, akikkel ma együtt voltam . Nagyon jól éreztem magam sokat nevettünk beszélgettünk. Ez az, ami nekem nagyon hiányzott már jó baráti beszélgetések. Ez a nap nagyon jó volt igaz h hulla fáradt vagyok, mert egész nap Vácon bolyongtunk, de megérte J S most elvonulok, a Tollasbálba J Fel öltöm a csini estélyinek nem nevezhető szexinek sem nagyon, de nagyon cuki rózsaszín színes pizsimet s elmegyek Tollas bálámba J

2011. augusztus 31., szerda

Viszont látásra drága nyár

Ez a nyár utolsó napja holnaptól beköszönt a Szeptember itt lesz az ősz minden más lesz.

Ez a nyár csodálatos volt tel is tele édes emlékekkel. Ugyan nem voltam sehol sem nyaralni, de ettől függetlenül esemény dús volt hiányozni fog. De jövőre még jobb lesz a nyár egyébként is minden évszak nagyon szép a maga nevében én mindegyiket szeretem az őszt, mert ezer színben pompázik, a természet szeretem a telet, mert lehet menni koriznni és hófehérbe borul a táj szeretem a tavaszt, mert újra éled a természet s szeretem a nyarat mert pezseg az élet J Még is furcsa érzésekkel búcsúzok a nyártól mert hiányozni fog de várom már hogy be induljon a Szeptember. Holnap megyek, le Vácra beiratozni a főiskolára nagyon várom, már bár hozzá teszem igen csak izgatott is vagyok, remélem, hogy minden rendben lesz. Kíváncsi vagyok milyen lesz, a csoportom hogyan fogom, felvenni a tantárgyaimat telis tele vagyok új érzésekkel. Most ugyan ettől a nyártól búcsút intek, de még sem vagyok szomorú, mert ez nem végleges búcsú a szép emlékek benne vannak a szívemben s örökre bent is maradnak. S megyek, tovább az utamon mely kivan, nekem jelölve úgy érzem, jó útón haladok s minden rendben lesz. Mindig vannak kisebb nagyobb nehézségei, de én hiszek egy jobb életben s abba, hogy minden rendben lesz . Ezen a nyáron sok mindent múltban hagytam ezzel a nappal le is zártam a történteteket. Már nem érdekelnek, hiszen én sem érdeklem őket, s mert nem fogok energiát fektetni ebbe. Nincs erőm feleslegesen se időm se energiám. S nem utolsó sorban van sok olyan barátom, akik itt vannak nekem mindig s itt is lesznek. S nem régiben meg ismertem egy új barátot, akinek nagyon örülök, J S nagyon várom, már a Főiskolai éveinket tudom, hogy nagyon jó lesz, J Most viszont megyek s elmerülök az álmaim tengerébe J