A szeretetért küzdeni kell, mert minden olyan mulandó, mint a fű. Az ember is. Sorsa, mint a virágé: a pusztaságban egy forró fuvallat, és már tova is tűnt, és ahol állt, nem marad utána semmi. Csak az halhatatlan, aki szeret.
2009. november 24., kedd
Már megint láttam hihetetlen s közel volt meg akart szólítani de én el kezdetem zenét hallgatni a vonaton volt : ) Ja olyan szép az őszi táj kép ahogyan a fákról hullanak a levelek ahogyan a síneken meg csillan játékos könnyedséggel anapsurág fénye ahogyan a tavakon csillog ahogyan Széll lágyan símógatja az ameber bőrét cirógatja hajszálait csodálatos imádom az őszit időt is de csak akkor amikor nap sütötte vidám: )
Utálom mert nem őszinte utálom mert köntör falazik miért jó ez neki? Mikor már tény rég nem hiszek neki el semmit sem ? Bele untam s elegem van. Röviden s tömören ez van. De aleg szebb nem érdekel komolyan nem csak az dühit hogy nem őszinte s tuti h be fogok olvasni neki. Téma le is zárva ha be zárul egy másik ajtó az ember életében ki nyíliik még egy. Ez így van hiszen az embernek mindig van esélye s lehetősége amiket észre kell venni s meg kell ragadni.Úgy érzem előttem éppen most kezd ki nyílni egy ajtó ami már nagyon rég be volt zárva s csak feszegetem de nem nyílt ki most úgy érzem hamarosan ki nyílik s ez jó érzés úgy érzem h bennem történtek meg a változások. Egyszerűen ki nyíltam s nincsen olyan nap h ne nevetnék egy jót s ez most komoly s jó érzés. Viszont most megyek mert lassan indulnom kellene. Csodálatosan szép idő van kint süt nap pedig reggel enyhén morcos idő volt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)