2009. szeptember 15., kedd

Nem rég értem haza Vácról nagyon jó volt iszonyatosan tetszik ez a suli imádok ide járni s egyelőre úgy fest hogy tudok is hiszen Kedden nincsen órám ennek nagyon örülök ám: )
Más most viszont valami miatt melankolikus vagyok s le hangolt nem tudom mi van velem. Jó sejtem hogy mi van velem talán az hogy baromira magányos vagyok s fáradt. S bele fáradtam a lég várakba valami kézen fogható dolgot szeretnék végre szerelmesnek lenni még akkor is ha el veszi az eszemet akkor is szeretnék az lenni szeretnék valakihez tartozni egy társhoz. Persze ezt sem szabad görcsösen keresni meg akarni mert akkor biztosan el kerül én sem teszem ezt csak most eléggé így érzek. Meg úgy hogy nem létezik olyan hogy jön a szőke herceg fehér lovon s kiment a váramból nagy fenét. A szőke herceg herceg nőket ment meg én nem vagyok herceg nő én én vagyok engem nem fog talán soha senki ki menteni a magam körré épített is tornyomból. Ez a torony ez nem kézen fogható torony ez a torony a lelkem köré van építve hogy ne sérüljön meg. De ez a torony kezd meg nyílni s ha ügyes azaz illető aki előtt lassan megnyílik akkor akár még boldog is lehetek. Egyébként kezdem meg ismerni ön magamat kezdek tisztábba lenni magammal. S itt a is egy fontosabb dolog hogy azt mondják hogy ha meg ismered ön magad képes leszel arra hogy ki építs egy pár kapcsolhatott is. Nos igen ez így van ahogy rá jöttem a dolgaimra arra is rá jöttem hogy álom világabban élek s arra is hogy túl nagy s tejsitehetetlen igényeket akartam a társamnak. Rá jöttem ez így nem jó ezért úgy döntöttem hogy nem lesznek ilyen nagy igényeim reálisan fogok gondolkodni. Úgy érzem hogy ez allat a pár hét alatt is nagyon sokat változtam meg változtam gondolkodásom is kívülről is minden. Ahogyan környezet is változik körülöttem úgy én is. De közbe meg maradok ön magamnak is azaz ezek a változások csak segítenek engem. S nem tudom tagadni de jó is nem egy hangú az életem minden nap új dolgok történek velem. S nem félek már a változásoktól sem az lehet jó is nem csak rossz s tudom hogy a dolgok rendbe fognak jönni körülöttünk. S minden rendben lesz. Gyakran kérdezem meg a csillagokat hogy van-e másik felem nekem? Vajon létezik? Vagy éppen nekem nincsen én lennék az ezerből egy? Vagy csak rossz helyen keresem? De nem ha nekem van neki is ha én várom ő is vár. Szóval lehet hogy ha el jön az idő találkozunk. De én mikkor a forró Széll fúj s a tücskök ciripelnek olyan szerelemről álmodok a melytől talán meg áll az idő. Bárcsak létezne ilyen s nem csak mese lenne. Bár meg álithatnám az időt. Olyan jó lenne néha megy egy pillanatot meg állítani az életünkbe s ott el időzni s annak az egy pillanatnak élni . Vissza tekerni nem akarom bár ha tudnám hogy így alakul pár dolog az életembe lehet meg gondolnám hogy más hogyan cselekszem. De ennek így kelet történnie. Most viszont el vonulok aludni mert holnap hosszú s fárasztó napom lesz. S így is sokat filóztam megint.