2017. július 6., csütörtök

A zongora és a hegedű énekek hangja szól, napfény játékosan besüt az ablakon meg csillantva annak fényét. Fény játék van, a szobában a fények keringenek a zene ritmusára. Elkap valami furcsa érzés mely, ha elkapja a lelkedet. Ez valami nagyon mély érzés, amit nem tudsz meg magyarázni

Csak sodródsz a varázslatok a legendák bolygóján. Közben észeresem veszed, hogy saját magad fogja vagy. A saját láncaidat viseled melyekből akár hogyan is szeretnél, nem tudsz kitörni. Ez egy véget nem érő folyamat, ami át alakul egy hurrikánná… a hurikánból ki jutsz, ekkor elveszíted, a láncaidat rá jössz szabad vagy. Rájössz, ezzel a hirtelen jött szabadsággal nem tudsz mit kezdeni. Az érzéseid fel szabadulttá tehetnének, de a félelem a félelem árnyékként követi lépteidet. Míg nem elérsz egy fekete folyóhoz. Kényszert érezel arra, hogy  levetve ruháidat a telihold fényébe meg mártózz a folyóba, de a sodrása nagy elsodor félsz kavarogsz a vízbe körbe körbe fekete folyóba. Míg nem elveszted eszméleted… Azt hiszed itt a vég valaki meg érint meg érint lelkedet és féltő tenyerébe vesz, rémülettől nem tudod ki az csak azt, hogy benne bízhatsz, meg bízol, benne hiszel, benne mert úgy érzed, ő segíthet. Meg érinti testedet már nem vagy mezítelen. Féltő tenyeréből kitéve rá terel a helyes útra, útra valónak annyit ad. Merj élni, merj változtatni, cselekedj a szíved szerint így is teszel, elindulsz az úton legyőzve a félelmeidet mész és bátran élsz, hiszen ez a küldetésed fel veszed a napi álarcot, hogy soha senki se tudja meg milyen az igazi éned. ….


https://www.youtube.com/watch?v=vjncyiuwwXQ&list=PLI4PQM11sqU9-559liRnakskT9E2Jt38i&index=2
Azon gondolkoztam, hogy rég nem írtam Blogot… nos, hát akkor írok
Sok minden történt velem az elmúlt időszakban. Változtatásokat vezetem be az életemben és azzal kapcsolatban, hogy kik, azok, akik a barátaim és kik, azok, akiket inkább hanyagoljunk. Kölcsönös érzet lehet ez, mert nyilván se én se ők nem keresnek. De azért gondolom az is kölcsönös, hogy gondolunk egymásra és feltesszük, azt a kérdést vajon mi lehet másikkal? Aztán el is engedjük ezeket a gondolatokat. De mára már teljes mértékbe bele fáradtam abba, hogy haragudjak mérges legyek fel dolgoztam a történteket és elengedtem.   El kezdtem Sportolni (a semmihez képest az időközönkét sportolok vagy nem ahhoz képest jelenlegi helyzet tökéletesen jó) Bele szerettem a Jógába nagyon szeretem, ezen kívül pedig futok és edzek nyilván a nyújtás el maradhatatlan az elején nehéz fáj minden izmod. Ráadásul nekem még mindig meg van a táncolásból hátra maradt sérülésem így a bal Combomnál a nyújtásnál és jógánál is kijött nem tudom egy bizonyos pontnál tovább nyújtani, mert nagyon fáj. Azt mondták idővel majd jobb lesz hát szerintem ez már korral is jár:) Mint ha olyan öreg lennék.

A sportoláson kívül remek állás lehetőséget is kaptam, amit el is fogadtam nagyon izgulok és félek ez tény, de minden rendben lesz, hiszen ezt tanultam persze más az elmélet más a gyakorlat. Első nagy feladatom az, hogy saját magamat legyőzzem, hogy elhiggyem, ha már meg kaptam az állást, akkor képes vagyok arra, hogy csináljam is, hiszen ezt munkaadók is látják. Ezen kívül, ha minden terveink szerint alakul ebben az évben összeköltözünk Ferivel is.  Ami nagyon jó lesz, mert már nagyon szeretnék. Hihetetlenül szerencsés vagyok, hogy ő az én Párom. Sokat vártam rá most számoltuk ki, hogy már 6 és fél éve ismerjük egymást. Ez azért elég komoly idő… na de most megyek, mert nem sokára indulok az új munkahelyemre. A végére még egy kis zene imádom ezt az énekesnőt J

https://www.youtube.com/watch?v=hqZGvkF00DI&list=PLI4PQM11sqU9-559liRnakskT9E2Jt38i&index=9