A semmiből meg dobban a szíve az embernek olyas valaki iránt akit nem is ismer igazán az ember? Lehetséges? Nem is tudja hogy létezel csak te tudod hogy létezik neked s érte dobban a te kis szíved vagy nem s ez csak egy múló álom kép? Mindig a rossz mindig sosem az igazi aki viszonoz is valamit az érzésekből amiket táplálsz egy álom képbe egy illúzióba nem is a valóság csak egy álom kép ami jó mert abba az egy percben amíg el képzeled az életedet vele nem vagy magányos . Aztán vissza esel a zord valóságban s rá jössz te még is csak magányos vagy? Vagy nem vagy az csak nem találod lelked társát?
Miért ilyen nehéz ez miért egyre csak ezt kérdezem magamtól. Ha egyszerű lenn akkor sem az egyik napról a másikra találnád meg szíved lelked párját . Ez hosszú s magányos út de a végén mindenki meg kapja a jutalmát .
Bár most úgy érzem ki szakadt szívemből egy darabka még sem vagyok szomorú annyira Mert tudom hogy fiatal vagyok s a remény mindig él bennem egy kicsit halványan a szívem mélyén nem is tudom mit érzek csak írom a szavakat mondatokat amik csak úgy jönnek belőlem . De ez egy álom az álom meg nem a valóság a valóság más ……
