Azt hiszem, valami nem stimmel velem. Ma egész nap nagyon rosszul voltam haza küldetek a suliból is, mert majdnem elájultam. Ilyen még sosem történt velem s nagyon meg ijedtem. Még szerencse hogy nem egyedül kellet haza vergődnöm. Mert nem tudom mi lett volna. Még mindig szédülök egyébként. Viszont Junior olyan kis gyógyító cica, amikor haza értem akkor oda bújt mellém s hangos dorombolással jelezte h itt vagyok melletted. Olyan édes volt aztán elszunyáltunk úgy aludt el h a tenyerembe tette a fejecskéjét. Mondjuk én nem aludtam, de olvastam helyette. Egyébként meg nagyon elegem van mai napból pocsék volt. De vígasztal hogy KB már vége. S holnap egy sokkal jobb napom lesz, remélem meg ezt is, hogy jobban leszek, mert nem szeretnék elájulni. Na de most megyek fürdeni meg aludni szerintem.