Tegnap be iratkoztam a jövendő belli iskolámba ahol szeptemberbe fogom kezdeni az évet . A Schola Europa Szaközép iskolába azon belül is ifijúságsegitő szakra megyek. Amit érdeklődve várok mert igen érdekes tantárgyaim lesznek. Heti egy órám lesz a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is s reményeim szerint ha befejeztem ezt a sulit ide adom be a fel vételeimet is. Tetszik ez a suli kíváncsian és érdeklődve várom a Szeptembert ami új kihívásokat fog számomra jelenteni. Meg ugye fogok Vácra is járni a musical iskolába így tényleg úgy érzem hogy olyan dolgokba fogok bele amik érdekelnek s fel töltenek lelkesítenek s boldoggá tesznek. Mondjuk ezek tök jó dolgok mert úgy érzem végre van biztos pont az életemében olyan téren hogy tanulás jövőm tudom mit akarok s el fogom éreni ezt is tudom mert el akarom. S nem fogok fel adni tudom hogy sokat kelessz tanulnom de azt is tudom hogy meg fogja érni s hogy jó lesz . S h miden jól megy lesz munkám is s ennek is nagyon örülök bár ez most jelenleg egy távolabbi jövő kép amit majd csak suli után tudok csinálni de suli mellet is szándékomban áll dolgozni. Szóval most ilyen téren jól alakulnak a dolgok szerencsére igazából úgy érzem hogy elégé ingadozó lelki állapotban vagyok mert nagyon egyedül érzem magam s nagyon magányosnak s úgy elégé nehéz most velem. Viszont meg fogtam h többet nem megyek tesómékkal hármasabba moziba mert ilyenkor csak még jobban el uralkodik rajtam azaz érzés hogy jaj de jó lenne ha nekem is lenne valakim egy társ melete. De ez még várat magára úgy látszik majd idővel ez is el jön csak biztosan béna a hercegem s nem talája a névjegy kártyámat az üveg cipelőbben . Egyébként meg a Harry Potter és a félvér herceget néztük meg ami egész jó volt mondjuk én nem vagyok egy nagy Harry fan de ez a rész tetszett. El döntöttem hogy jó még is csak hagyom magam el csábítani és el olvasom a könyveket is mihelyst ki olvastam az Alkonyatot annak már második részénél tartok annyira jó ez könyv is ajánlom mindenkinek. Csak igen fel kavaró érzelmileg gyakran el gondolkozom rajta s érdekes érzéseket kelt benem a könyv. S olyan furcsa de olyan jó is egyben aztán mikor fel ébredek ebből az álomból rá kell hogy jöjjek hogy nem változott semmi sem minden olyan mint volt s hogy ez csak egy könyv s hogy valóságban sokkalta bonyolultabb minden. Sajnos pedig egyszerűbb is lehetne. De nem az mondjuk talán ez jó is így mert ha mindenki meg kapna mindent amit csak kíván akkor nem lene miért küzdeni s nem lene édes a győzelem a tudat h meg szerezettem . Veszítene az értékéből az a dolog. S nem tudna az ember küzdeni sem szenvedni kell hogy meg tanuld milyen érzés ha fáj aztán boldognak is kell lenni hogy tud az is miylen érzés utálni gyülölni szeretni és még sorolhatnék ezernyi érzést is hogy miket kell h tudjuk milyen érzés s tudjunk különbséget tenni s értékelni. Azt amink van s azt amit kapunk. Az emberek gyakran abba hibába esnek hogy el felejtik mijük van és nem tudják értékelni mert meg szokják hogy van csak akkor jönnek rá hogy milyük volt mikor már el veszteteké. Foggal körömmel ragaszkodnak ahhoz hogy vissza kapják. De egyszer csak rá kel jönniük hogy már semmi sem ugyan az mint volt így tovább lépnek és keresik a boldogságot. z út végén ott is van s jó estedben meg is találják azt a leg több ember . S remélhetőleg vigyáznak is rá mert tudják hogy milyen az ha nincsen s meg tanulják értékelni azokat a dolgokat amiket kapnak. S nem utolsó sorban hálásnak lenni Istenek hogy meg adhatja nekünk ezt az érzést hogy végig vezette minket ezen az úton. Kicsit sikerült el filozofálnom mint mindig mostanában meg kicsit kuszák is a sorok de sebaj ez is meg szokott tőlem.