2010. augusztus 19., csütörtök

Ezt nem kéne....

Ez tényleg nagyon gáz az hogy az emberek ilyen gusztustalanul tudnak viselkedni. Annyira unom s elegem van miért mindig rajtam kell hogy le csattanjon minden? Miért engem kell támadni? Miért kel ki használni hogy engem véd meg senki. Jah szerinted de meg ütötted a bokádat mert de itt a családom s itt vannak azok a barátaim akikekre maximálisan számíthatok. S nagyon bele fáradtam abba hogy folyton rajtam gázolnak át. S nem igaz nem korrekt dolog ez sőt nem fer. Nem én vagyok a hibás ha a dolgok nem úgy alakulnak ahogyan kéne sajnálom én is csak ember vagyok s unom hogy fojtón át taposnak rajtam.Még úgy is el akarnak tiporni hogy harcolok. Ez milyen dolog? Egyik percben jó vagyok a következőben meg láb törlő? Mert egyesek olyan szinten irigyek s féltékenyek hogy be kell kavarni de rögtön. Ez sem éppen egyenes dolog elég ki vagyok akadva most mérges s csalódott vagyok. S fáradt nagyon főleg lelkileg. Úgy érzem nem jutok előrébb hiába akarok s megyek is előre de vannak dolgok amik nem csak tőlem függenek sőt .S elegem van hogy folyton én vagyok az aki meg szívja a dolgokat meg szívom úgy érzem hogy az életem egy rohadt nagy szívás. S rohadtul elegem van a hitegetésekből a nem történik semmiből a beléd rúgok mert nekem szar napom van. Meg a hallgasd meg a bajom de én nem hallgatom meg a tiédet ez konkrétan egy emberre nagyon igaz s az remélem magára is veszi. S úgy amblok sok volt túl sok ember vágott át s használt ki s nagyon bele fáradtam mindenbe s elegem van egyszerűen nekem most telt be a pohár. Csurig volt s most ez a mai nap rá tetetek a meg teltet azzal hogy igazságtalan ok azzal hogy tutyimutyi azzal hogy ki használnak s belém gázolnak. Az elmúlt napokban hónapokban mást sem kaptam csak hogy én milyen rossz vagyok abba mait csinálok hogy rossz barát vagyok. Rossz énekes s nem is tudtam ki nyílni mert ha az ember folyton azt kapja hogy milyen szar az amit csinál de még is ott van ahol ezek után ne várja el senki hogy egy rossz közösségbe ki fogok bontakozni ahol minden pofára megy. S azt sem hogy be hódolok valakinek aki kicsit sem jobb nálam csak éppen rohadt féltékeny s meg találja a művész be járót is s k... elegem van. Mert előre akarok jutni mert folyton itt toporgok. A másik meg hogy nekem ne mondja senki hogy rossz vagyok mert nekem egy olyan tanár közölte hogy jó vagyok aki pl a Lajtai Katit oktatja. S ezek után ne kezeljenek úgy mint ha tök kezdő lennék. S ne nézzenek hülyének s ne beszéljenek ki ha valami van meg lehet keresni s el leejt mondani. De ez így durva volt kicsit. S igan rosszul esett mert egyáltalán nem ilyenek ismerem meg ezt a helyet. Baszús azt sem tudom miért sírók de sírók ma még sírhatok holnap már nem. Ma még szomorú lehetek de holnap már nem. Na a leg jobb ha most el megyek a tollas bálba hát ha meg álmodom a szebb jövőmet.
Úrrá lett rajtam a szomorúság s a hiány érzése. Szomorú vagyok mert hirtelen sok minden történt velem. Ezeket a dolgokat fel kell dolgoznom úgy érzem hogy újra kell építenem az életem egyes részeit. S baromira furcsa elengedni azokat a dolgokat amik már a múlté s nem tudom hogy sikerülne be jutni Szeptemberbe abba a bizonyos iskolába. Fogalmam sincs róla hogy mennyi erő is lakozik bennem s menyire fogom meg állni a helyem. Amikor tavaly felvételeztem nem tudom mi volt velem két Angyal vigyázott rám s erőt adott nekem remélem most is kapok erőt. Másik dologról annyit írnék hogy ezt a lépést 5 évvel ez előtt kellet volna meg tennem sok mindent meg spóroltam volna magamnak. Főleg lelki téren. De egyáltalán nem bánom hogy ilyen durván szembesültem az igazsággal. Csak az egyik dolgot nagyon nem tarom igazságosnak . A másikat meg csak azért nem mert miért nem kaphatom meg azt amit más igen én miért nem lehetek soha sem boldog? Akár hogy is reménykedek ezek csak üres álmok s soha nem lesz valóság. S elegem van nagyon s nem vagyok görcsös csak kicsit mérges. Mert miért ha nem? Na igen ez egy remek kérdés. S mi jogon vonja bárki is kérdőre hogy nekem mennyire is fontos a színház? S egyáltalán ne akarja már senki se be osztani az én időmet. egyébként meg más téren nem félek attól hogy egyedül maradok én úgy érzem nem ez a sorsom hogy egyedül legyek . Ugyan akkor meg félek hogy esetleg nem veszem észre azokat bizonyos jeleket amiket küldenek felém. De jeleket nem csak egy embernek kell küldenie ez két oldalú dolog.S attól is félek hogy talán még is örökre egyedül leszek. Egyszer azt mondtam hogy apáca leszek mert Istenben nem csalódhatok de ez nagyon messze van hol vagyok még a 30 évtől.
A tegnap esete nagyon jó volt sokat beszélgetünk lelkiztünk s klassz volt úgy ahogy volt. El mentünk a közeli erdőbe meg sétáltatni Pajkost s volt egy nagyon meredek rész na jó hogy vissza felé el taknyoltam mert nem megfelelő cipő volt rajtam ilyen kis topánkában voltam. Jó hogy nem magassarkú szandálomban:D Akkor már rögtön az elején el estem volna de szerencsére a térdemen kívül mást nem ütöttem meg bár az most fáj. Furcsa mert tök hirtenel tört rám ez a melankólia remélem hamar át megy rajtam . Szombaton megyek Edda koncertre remélem hogy jó lesz. Bár elégé vegyes érzésekkel megyek mint minden hová Jóbban valahogy kedvetlen vagyok de kiakarom még használni a nyaramat ami még meg maradt belőle. Bárcsak ó bárcsak valóra válna.... Na mind1 úgy sem értitek miről írok ....