Halottak napja mindig nagyon nehéz ez az időszak nekem. Sokat gondolok az el hunyt rokonaimra barátaimra. Már évek óta nem járunk ki temetőbe. De mindig gyújtunk gyertyát az el hunyt szeretteinkért s meg imádkozunk értük. Mindig is érdekelte mi várhat oda át egy másik Világ egy szebb nyugottab boldogabb lét van ott. Nehéz mert gyakran el gondolkozom azokon a szeretteimen is akiket nem ismerhetek csak azokból a dolgokból melyeket meséltek nekem róluk.

Amikor kicsi voltam mág mentünk temetőbe sokan

állatka csendben a síroknál s imádkoztak el mélyedtek az emlékeikbe merültek. Szeretem nézni a mécsesek lángját érezni a friss levegőt. Számomra ami kicsi koromból meg maradt az a Gerebeni temető. Gereben egy kis falucska Munkácstól nem messze. A temető is fent van egy kis dombon a végén meg van egy kis tavacska Mesédbe illő környezet nyugodt s békés. Jó volt a mai délután köszönhetően h megint álmodtam éjszaka a Fantommal. Érdekes álom volt temetőben voltunk sírköveknél s ott volt a rózsám is . Furcsa mostanság minden furcsa. Néha egy hatalmas ürességet érzek itt b

elül a lelkemben vannak dolgok amiket nem tudok hová tenni. Nem tudom kicsit sok minden volt van mostanában ami fel kavar vagy amitől félek. Néha nem tudom mit tegyek de remélem hogy azért rendbe jönnek a dolgok ....