2009. augusztus 29., szombat

.....................

Rájöttem valamire ma amire már rég rá kelet volna jönnöm a környezetem hívta fel rá a figyelmemet. És igazuk van nem írom ki mire jöttem rá de akinek tudnia kel úgy is tudja. De bárcsak sikerülne. Ma egész délután beugrót néztem végül is el ütöttem az időt. S rá jöttem hogy a szituációs játékokat én is tanultam meg jácottam s tök jók. S remélem fogom is játszani mert élvezetesek s viccesek. S hasznosak is. Most olyan lelkizős hanguatban vagyok csak hát nincs kivel lelkizni ez így szokott lenni ezért naplót írok. Mondjuk jó sok minden kavarog most bennem furcsa minden az újdonság erejével hatnak rám dolgok. Minden új lesz valóbban. A lelkem is meg újul a múlt emlékeit be zárom egy dobozba valahol mélyen bennem meg maradnak tudom de le rakom ezeket az emlékeket. S a jövőm felé indulok el egyelőre magányosnak ígérkezik ez az út. De valami azt súgja leg belül hogy nem leszek egyedül ezen az úton társul majd valaki hozzám. csak várjam ki de ez az egyik leg nehezebb része várni s nem tudni mi van. Na igen annyira fura tele is tele vagyok minden féle érzéssel s vannak dolgok amiket nem tudok hová tenni. Nem tudok mit kezdeni de lehet ez így jó hogy egyelőre nem tudom hová tenni. Lehet ezt az állapotot meg kell próbálnom élvezni amíg lehet. Ki tudja meddig tart? Jó de ez asok kétej nem jó ezeket nem tudom élvezni. Nagyon fura tavaj ilyenkor még arra készültem h jövőre érettségizek s ott ott tartok h meg van az érettségim. S készülök egy új iskolába új életet kezdeni. Ez egy nagy váltás nekem. S bevallom hogy nem is olyan könnyű mind hittem. Egyelőre kicsit félek de mindenki fél az ismeretlentől újtól. Viszont az új dolgok jó dolgok izgalmasak is egyben mert újak új kihívás az éltebben új akadájok új barátok új tanárok. Nagyon furcsa már nem csak egy gyerek leszek felnőttként fognak kezelni a suliban. Nagyon furcsa lesz 4 év után vissza szokni a magázásra s arra hogy engem is magáznak. S nem tegeznek. De hát ez az élet rendje. Egyszer felnő az ember én most nőttem fel igazán a gyermek aki voltam már felnőtt át alakult felnőtté. De azért bennem maradt egy kis gyermek hiszen én sose növők fel igazán. Szerintem minden emberben ott van leg belül mélyen a gyermek. S ez így is van rendjén. Kint szerintem vihar lesz fúj a szél hűvös van esős illat árad be a szobába s a felhők is el takarják kedvenc csillagaimat. Ma nem fogom őket látni. Valahol messze egy mentő autó hangja hallatszodik. Ez gyakori hangja az utcánknak. Van hogy motor hangja hallatszodik be ilyenkor mindig el képzelem milyen lehet éjszaka az utca nem mintha nem tudnám mert volt h későn jöttem haza . De így sokkalta izgalmasabb el képzelni bentről hallani az éjszaka hangjait. Egyébként hirtelen hideget kint lehet készítek egy jó forró teát s be bújok az ágyamba olvasni egy kicsit. Sőt tuti hogy ezt fogom csinálni.

Unalom

Unatkozok borús kint az idő is a kedvem sem éppen a leg jobb jó lenen ha történne valami nagy csoda vagy valami nagyon jó dolog végre. Furcsát álmodtam az éjszaka ez most nem a regényemhez kötődött ha nem az életemhez majd inkább akit érdekel annak el mondom személynek mert nem akarom közzé tenni. Szóval kicsit úgy is érzem magam mintha nem is ebben a világabban lennék. Nagyon ki hatott a mai napomra ez az álom. Hirtelen megint egyedül lettem. Pedig álmomban nem így volt. De legbáb már tudom mit kel tegyek ez meg nyugtató. Igazából most annyira unatkozom hogy abba hiba nincsen. Szóval fel találom magam mindjárt ki agyalom mihez is van kedvem éppen. Jó amihez kedvem lenne ahhoz nincsen ki mert nem tudok most kivel el menni sétálni. Egyébként meg egész nap olvastam meg zenét hallgattam. Na nem baj ki kel élvezni még a szünetet. Egyébként lehetséges hogy nem 1-én hanem csak 7-én indul be a suli. Csak elsején lesz a meg nyitó. Igazából kicsit félek egyedül kelessz vonatoznom s el igazodnom Vácon is. Kemény lesz az biztos. De bízom benne hogy minden rendben lesz . Meg meg fogja érni azt is tudom s ki tudja talán még élvezni is fogom a közelekédést fel fedezem a nagy világot. A magányt már nem hinném mert túl régóta vagyok magányos. De ez van majd csak ki alakul valahogy az életem. Végül is nics okom panaszra. Viszont most megyek s ki találom a zseniális agyammal hogy mit is fogok ma még csinálni .Hosszú még ez a nap.