2011. november 1., kedd

Édes November…



Üdvözöllek Édes November. Már nagyon vártalak szikrázó napsütés hoztál a komor Őszbe. Jó kedvet és vidámságot. Te vagy a kedvenc hónapom annak ellenére, hogy az első napodat gyakran végiig sírom. De ennek így kell lennie, hiszen egyszer, van csak Halottak napja.

Tegnap nagyon jól sikerült a Halloweeni csaj parti. Jól éreztem magam összegezve. Tegnap elöltről meg nem is beszélve:)

Ma halottak napja van, ilyenkor az emberek ellátogatnak a temetőkbe az elhunyt rokonaikhoz gyertyát gyújtanak, virágot visznek koszorúkat az emlékükre. Számomra mindig nehéz ez a nap ugyan mi már évek óta nem járunk ki temetőbe, de itthon mindig gyújtunk mécseseket az elhunyt rokonaink emlékére. A szívemben örökre benne lesznek. Nekem ez a nap talán a legnehezebb az egész évből gyakran felkavarodok s sírok. Ugyan akkor örömmel emlékezek meg az elhunyt szeretteimről. Úgy vagyok vele, hogy nem azzal fejezem, ki h mennyire szeretem őket, ha ki megyek, a sírjaikhoz s ott gyújtok, gyertyát mondok el egy imát. Nem szeretek temetőbe járni. Ezért itthon egy mécses lángja mellet szoktam meg emlékezni róluk. Nem csak ezen az egy napon, hanem mostanság elég gyakran. S a szívemben őrzőm az emlékeiket