A szeretetért küzdeni kell, mert minden olyan mulandó, mint a fű. Az ember is. Sorsa, mint a virágé: a pusztaságban egy forró fuvallat, és már tova is tűnt, és ahol állt, nem marad utána semmi. Csak az halhatatlan, aki szeret.
2009. október 19., hétfő
Most nagyon jó érzések kavarognak bennem belül ilyen jó elő érzetem van nem félek büszke vagyok de nagyon hogy mire először is a családomra akiket nagyon nagyon szeretek s hálás lehetek hogy ebbe a csládba születtem. Másodszor is a barátaimra akik szintén fergetegesek s őket is nagyon szeretem aztán még ara hogy be jutottam ebbe a musical suliba hogy ide járok a scholabá hogy ilyen vagyok amilyen s. Istenek hogy segít nekünk köszönöm s hála érte . Egyébként meg kicsit szomorkás is vagyok hiszen nem jött se levél se semmi nem tudom mi történt csak azt h hiányzik s hogy három hetet kapott. Ha nem lesz semmi tuti nem lesz semmi sehogy sem persze tudni nem így lesz mert sok minden más is be folyásolja ezeket a dolgokat sok sok külső s belső dolog. Na igen most viszont megyek még össze kel készülnöm holnap megy imádott Vácomra s nagyon várom már hogy ott lehesek : )
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)