A szeretetért küzdeni kell, mert minden olyan mulandó, mint a fű. Az ember is. Sorsa, mint a virágé: a pusztaságban egy forró fuvallat, és már tova is tűnt, és ahol állt, nem marad utána semmi. Csak az halhatatlan, aki szeret.
2009. november 3., kedd
Nos hát megint csak rossz pazban vagyok . Viszont az kicsit jobb kedvre derít hogy megyek Vácra ma is szeretek oda járni nagyon szeretek ott lenni engem minden egyes óra fel tőlt. Nagyon jó közösség is meg minden imádok ott lenni. Igazából nincsen túl sok változás amióta nem írtam blogot csak végre meg fejtetem egy két dolgot s annyira félre let értve minden hogy abba hiba nincsen s annyira a nehéz. De nincs mese meg kell tenni. El döntöttem h ezt két hónapot még vonzás törvényének fogom a kipróbálására alkalmazni meg próbálok el határolódni s erősen vonzani azt amit szeretnék hátha össze jön ki tudja ha meg sem próbálom sosetudom meg nem de? Aztán ha tényleg nem meggy akkor új év új élet végleg. Na lassan mennem kell negyedóra múlva el indulok a nyugatibba meg veszem a jegyem s suhanok Vácra ének órára s táncra s drámára nagyon jó lesz tudom . Csütörtökön meg zhzok szóval nagyon jó lesz de remélem fog menni mármint tanulok rá meg úgy érzem h tudom is az anyagot de ugye az ember mindig frászban van az új dolgoktól. Na mennem kell mert nem fogok el készülni soha sem.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)