A szeretetért küzdeni kell, mert minden olyan mulandó, mint a fű. Az ember is. Sorsa, mint a virágé: a pusztaságban egy forró fuvallat, és már tova is tűnt, és ahol állt, nem marad utána semmi. Csak az halhatatlan, aki szeret.
2011. június 14., kedd
Coelho - A dolgok, amelyeket megtanultam az élettől...
ˇ Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.
ˇ Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
ˇ Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.
ˇ Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
ˇ Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
ˇ Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.
ˇ Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
ˇ Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.
ˇ Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
ˇ Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.
ˇ Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.
ˇ Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
ˇ Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
ˇ Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele. Tudunk majd hálásak lenni ezért az adományért.
ˇ Amikor a boldogság kapuja bezáródik, egy másik kinyílik, de sokszor olyan hosszan nézzük a zárt kaput, hogy nem vesszük észre a számunkra kinyitott kaput.
ˇ A legjobb fajta barát az, akivel sétálgathatsz vagy beülhetsz egy kapualjba, anélkül, hogy egy szót is váltanátok, és amikor elváltok, úgy érzed, hogy ez volt életed legjobb beszélgetése.
ˇ Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk.
ˇ Egyetlen perc kell, hogy megsértsünk valakit, egy óra, hogy megkedveljen minket, egy nap, hogy megszeressük, de egy egész élet, hogy elfelejtsük.
ˇ Ne a külsőségekre adj, becsapnak.
ˇ Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot. Találd meg azt, akitől a szíved mosolyogni fog!
ˇ Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd.
ˇ Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
ˇ Kaphatsz elég boldogságot, hogy kedvessé tegyen, elég nehézséget, hogy erőssé tegyen, elég fájdalmat, hogy emberivé tegyen, elég reményt, hogy boldog lehess.
ˇ Képzeld magad mindig a másik helyébe. Ha szűkösen érzed magad a bőrében, valószínűleg neki is szűk. A legboldogabb embereknek nem szükségszerűen van mindenből a legjobb: csak mindenből a legjobbat hozzák ki, amivel életük során találkoznak.
ˇ A boldogság csalóka azoknak, akik sírnak, azoknak, akik fájdalmat okoznak, azoknak, akik már megélték. Csak így lehet igazán megbecsülni az embereket, akik életünk részei voltak.
ˇ A szerelem egy mosollyal kezdődik, egy csókkal nő, és egy teával végződik.
ˇ A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik. Nem élhetsz jól, ha előbb nem felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait.
ˇ Amikor megszülettél, sírtál, és mindenki körülötted mosolygott.
ˇ Éld úgy az életed, hogy mikor meghalsz, te legyél az egyetlen, aki mosolyog, és mindenki körülötted sírjon.
Oly furcsák vagyunk mi emberek,
a lelkünk sír, az ajkunk nevet.
Egymásról azt hisszük, boldog talán,
S irigykedünk minden szaván.
Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog
gondolatai tiszták, szabadok.
S nem vesszük észre, hogy vennénk észre,
hogy könnyei égnek csillogó szemében.
Hazugság az egész életünk,
Hisz akkor is sírunk, ha nevetünk...