2011. június 14., kedd

Tökéletes ember nincs mert mindenki gyarló. Isten nem csak azoknak segít akik " Szent életet élnek " és mindent a szerint csinálnak amit elvben meg követel az egyház. De az emberek nem lesznek tökéletesek s Isten is tudja hogy az emberek gyarlóak de a Szent lélek midig segít. Úgy érzem nagyon sok hálával tartozom azért azokért a dolgokért amit kaptunk kapok fogalmam sincsen hol lennék ha nem lenne hitem ha nem lenne honnan erőt merítenem. Egyszer azt mondták nekem hogy aki nem hisz az egyedül van. Az minden nap úgy kell fel hogy nem lesz jobb az élete nincs miért élnie minek küzdjön. Küzdeni kell mert az ember semmit nem kap meg ingyen mindenki harcol azért hogy az élete szebb és jobb legyen. Harcol hogy el érje az álmait vágyait s úgy élje az életét ahogyan azt szeretné. Semmit nem kaphatunk meg küzdelem s harcok nélkül az élet ilyen. S talán jobb is így mert tegyük fel ha mindent meg kapnánk azonnal semmiért nem kellene küzdeni akkor egyszer csak természetessé válna az hogy amit meg kívánunk azt rögtön meg is kapjuk ezért egyszer csak értékét veszítené azok a dolgok amikre vágyunk. Mert meg kapjuk küzdelem nélkül s nem tudjuk értékelni mert természetes h van meg kapjuk. Persze néha jó lenne ha minden bele hullana az ölünkbe de ilyen nincs s azért mert küzdesz valamiért valakiért édesebb lesz a győzelem. S ez jó érzéssel tölti el az embert. Egyszer azt mondták nekem hogy én álom világban élek mert túl nagyok az igényeim az életben nos hozzá teszem ezt olyan ember mondotta aki nem ismert elég jól. Nem nagyok az igényem nem tökéletes életet akarok nem is olyat amikor minden az ölembe hullik én azt akarom hogy ne csak az én életem jöjjön rendbe ( mert én elégedett vagyok a sajátommal persze nem mindig de aki a kicsit nem becsüli ugye ) hanem pl a családomé meg barátimé is. Olyan ember vagyok aki szereti tudni hogy nem csak vele de a környezetében élő emberkékkel is rendben vannak a dolgok. Én úgy érzem most nem álmodom hanem élem az életem s most jól érzem magam a bőrömben :)

Coelho - A dolgok, amelyeket megtanultam az élettől...

ˇ Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.
ˇ Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
ˇ Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.
ˇ Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
ˇ Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
ˇ Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.
ˇ Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
ˇ Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.
ˇ Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
ˇ Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.
ˇ Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.
ˇ Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
ˇ Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
ˇ Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele. Tudunk majd hálásak lenni ezért az adományért.
ˇ Amikor a boldogság kapuja bezáródik, egy másik kinyílik, de sokszor olyan hosszan nézzük a zárt kaput, hogy nem vesszük észre a számunkra kinyitott kaput.
ˇ A legjobb fajta barát az, akivel sétálgathatsz vagy beülhetsz egy kapualjba, anélkül, hogy egy szót is váltanátok, és amikor elváltok, úgy érzed, hogy ez volt életed legjobb beszélgetése.
ˇ Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk.
ˇ Egyetlen perc kell, hogy megsértsünk valakit, egy óra, hogy megkedveljen minket, egy nap, hogy megszeressük, de egy egész élet, hogy elfelejtsük.
ˇ Ne a külsőségekre adj, becsapnak.
ˇ Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot. Találd meg azt, akitől a szíved mosolyogni fog!
ˇ Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd.
ˇ Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
ˇ Kaphatsz elég boldogságot, hogy kedvessé tegyen, elég nehézséget, hogy erőssé tegyen, elég fájdalmat, hogy emberivé tegyen, elég reményt, hogy boldog lehess.
ˇ Képzeld magad mindig a másik helyébe. Ha szűkösen érzed magad a bőrében, valószínűleg neki is szűk. A legboldogabb embereknek nem szükségszerűen van mindenből a legjobb: csak mindenből a legjobbat hozzák ki, amivel életük során találkoznak.
ˇ A boldogság csalóka azoknak, akik sírnak, azoknak, akik fájdalmat okoznak, azoknak, akik már megélték. Csak így lehet igazán megbecsülni az embereket, akik életünk részei voltak.
ˇ A szerelem egy mosollyal kezdődik, egy csókkal nő, és egy teával végződik.
ˇ A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik. Nem élhetsz jól, ha előbb nem felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait.
ˇ Amikor megszülettél, sírtál, és mindenki körülötted mosolygott.
ˇ Éld úgy az életed, hogy mikor meghalsz, te legyél az egyetlen, aki mosolyog, és mindenki körülötted sírjon.

Oly furcsák vagyunk mi emberek,
a lelkünk sír, az ajkunk nevet.
Egymásról azt hisszük, boldog talán,
S irigykedünk minden szaván.
Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog
gondolatai tiszták, szabadok.
S nem vesszük észre, hogy vennénk észre,
hogy könnyei égnek csillogó szemében.
Hazugság az egész életünk,
Hisz akkor is sírunk, ha nevetünk...