2009. július 6., hétfő

Az út

Nagyon furcsa volt ma egyedül le utazni ide Szegedre eddig mindig jött velem a nő vérem is . Nagyon hiányzik nekem már Péntek óta nem láttam s csak Vasárnap fogom őt látni.
Nehéz mert így még jobban el vagyok magányosodba mint eddig voltam . Annyi minden történt velem amit el szeretnék neki mondani s furcsa h most nincs itt mellettem s nem mondhatom el majd csak ha hazajött. De akkor majd el is mesélem neki meg őt is jól ki fogom faggatni hogy milyen volt a nyaralása. Bár azért néha nem árt ha kicsit külön vagyunk így nem megyünk egymás agyára. Egyébként is most igen nagy szegésem van egy kis kikapcsolódásra pihenésre ma elég sok olyan információt kaptam ami fel kavart de ezt majd akit érdekel annak majd személyesen el mondom. Egyébként jó itt lenni Szegeden hallgatom az éjszaka hangjait valahol messze az éjszakában kutyák ugatnak ami el hallatszóik ide is hallom a busz hangját mikor el suhan az utcán a tücskök ciripelését ( ilyenkor hiányzik az otthonom meg hazaiak de ők mindig hiányoznak ha el utazok bár hol is legyek ) Valahol messze beindult egy autó riasztója is ami igen halkan hallok csak s egy vékonyabb kutya ugatása nyomja el a hangot. Izgalmas az biztos olykor olykor olykor emberi beszélgetések is be szűrődnek s lágy fél homály van kint az utcán az ablak előtt áll egy fa éppen meg vilgitja az utca fénye a fába olykor olykor bele kap a szél s mozog s ilyen hangokat suhogó hangokat ad ki nah ilyenkor azért kicsit félek na jó talán nem is olyan kicsit: ( De ez van majd csak túl élem valahogyan egyébként szeretek vidéken lenni mert nyugi van csend békesség mindet lehet hallani az éjszakában varázslatos az biztos . Ma a volna úton sokat gondolkoztam el hallatunk szántó Földek mellet ahol is szalma halmok voltak össze göngyölve emlékszem mikor még kicsi voltam s ki mentünk a szomszéd néniék telkére ami mögött egy szántóföld húzódott ott álltak a szalmák össze rakva mi meg rá ültünk a tetejére és játszottunk még mindig benem él a szalma fris illata meg a nap forró sugara ahogyan akkor a bőrömhöz ért meg úgy minden akkor abban a percben minden tökéletes volt . Olyan jó volt fel idézni magamban ezt a gyermek kori emlékemet. Meg az úton nagyon sok őz gidát is láttam olyan szépek olyan kecsesek olyan nemesiek. Csodálatos volt .