"Ragyogj a holdfényben,
S ha nem találsz rám ébren
Én akkor is mindig várok
Rád"
Bár csak így lenne olyan szép s olyan őszíntének hallatszódik s nagyon bele estem ebbe a pár sorbba.
Laren Dorr: Lennék...
Lennék Napod, ha nappal lenne,
fényessé tenném hajnalod,
bíborral festeném este a felhőt,
hogy gyönyörködj, ha akarod.
Felhő lennék, ha őszidő lenne,
langy esőt sírnék, mert messze vagy,
aztán esőcsepp lennék, rád esnék,
s gördülve csókolnám arcodat.
Köd lennék, ha hűvös lenne,
fehér, vidám, mi nem ragad,
ködkarjaimmal ölelném tested
s megnyitnám előtted utadat.
Hópihe lennék, ha tél hava lenne,
mit egyetlen céllal repít a szél,
elolvadni gyönge kezedben,
s míg elmúlnék, érezném: enyém e kéz.
Szél lennék, ha új tavasz lenne,
elfújnám messze a tél hidegét,
hajadba bújnék tincseiddel játszva,
míg nevetve mondanád: most már elég.
S mi lennék, ha itt lennél velem?
Mindenség lennék, hol nincsenek napok,
égbolt lennék éjfekete éggel,
hol nem ragyog más, csak a Te csillagod.
Ezt neten találtam azt hiszem ez a folytatása a versnek de nem biztos a dolog ha nem az sem baj mert szép mindne estere. Bár az én jelen helyzetembben szomórú is mert nincsen konkrét személy kinek szólna csak ki írom mert tetszik. De h őszínte legyek most csak előre szabad tekínteni sosha sem hátra s ha nem hát nem ez volt meg írva de van valaki aki rám vár s rólam álmodik ahogyan én meg róla.A sok csalódás ellenére hiszek még az igaz szerelembe vannak dolgok amikér lehet várni kell hogy be érjenek minden estere most el terveztem mit fogok tenni az el következő hetekbben s tök jó terveim vannak.Az életre nézve mert tudom mit akarok s azt is ki találtam hoyan érjem el.Sok sok új célom s álmom van amiket meg akarok valósítani felobbant bennem a tenni kará a nem adom fel a célomat el akarom érni. S el is fogom. Na de most el vonulk álmaim tengerébe.
A szeretetért küzdeni kell, mert minden olyan mulandó, mint a fű. Az ember is. Sorsa, mint a virágé: a pusztaságban egy forró fuvallat, és már tova is tűnt, és ahol állt, nem marad utána semmi. Csak az halhatatlan, aki szeret.
2010. május 2., vasárnap
Hm hát elégé ki vagyok most szomorú vagyok mert elgem van sok minden nincs a helyén s mindig ez van fel vértezem magam reményekkel lépek aztán mindig csak csalodok folyton hülyén érzem magam. De leglább tudom h ez nem rajtam múlik már. Kicsit más megint ki merűlt vagyok s a lehető leg rosszabb kor mivel itt a vizsga ídőszak s a fellépés is szóval azt hiszem a héten be iktatok egy pihenő napot h ki pihizem magam. Ja meg a héten felgogok énekelni a teasztar.hura is ma erőt vettem magamon hogy meg tegyem s végre el higgyem h igen is tudok énekelni sőt táncolni is s képes vagyok rá hogy meg csinájak bármijen nehéznek is tűnő fel adatot. Egyébként is minden emberben ott van a tehetség csak ki kell hozzni belőlük senki sem indult röktön a csúcsról mindekinek egy hosszú útta kellet be járnia hogy ott ragyoghasson az égen mint egy igazi csiallag. Egyébként meg próbálok nem izgulni sem nyugott leszek s ki egyen súlyozott végigi fogom mosolyogni az egészet s csnálni a dolgomat.Minden téren nem csak a musical sulibban de a Pestibben is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)