2010. július 1., csütörtök

"Elképzelem, mit érez két ember, mikor hosszú évek után találkoznak. Azelőtt sűrűn érintkeztek, tehát azt hiszik, azonos tapasztalat, azonos emlékek fűzik össze őket. Azonos emlékek? Itt kezdődik a félreértés: nem azonosak az emlékeik; mindketten két-három szituációt őriznek a múltból, de ki-ki a sajátjait; emlékeik nem hasonlítanak; semmi közük egymáshoz; még csak mennyiségileg sem mérhetők össze: egyikük jobban emlékszik a másikra, mint viszont; nem csupán mert az emlékezőtehetség egyénenként különböző (ez a magyarázat még mindkettőnek istenes), hanem (és ezt már kínosabb beismerni), mert nem egyformán fontosak egymásnak."
Milan Kundera
Ma van az első napom a nyári szünetből remélem izgalmasabban fog telin a többi mert mindjárt meg öl az unalom. El szoktam én ettől visszont van jó oldala s ma én csináltam az ebédet a családnak reggel megfőztem. S azóta éneklek a Vámpírok Báljának tanulgatom a dalait s tök jól megy rá jöttem hogy van hang terjedelmem pláne ha be vagyok melegítve s ez nagyon jó mert ha megyek szeptemberbben fel vételizni már tudom mit viszek s ha jól sikrül tuti be jutok. Mert ez a dal nagyott ütt ha úgy igazán jól adják elő de lehet hogy nem ezt viszem nem tudom még szeptember még odéb van addig még lehet ezer más új kedvencem is. Visszont meg lepő hogy milyen gyorsan tanulok dalszöbvegeket. Ez tök jó dolog később még bizonyára hasznát is fogom venni.Na most megyek vissza énekelni