2010. július 1., csütörtök

"Elképzelem, mit érez két ember, mikor hosszú évek után találkoznak. Azelőtt sűrűn érintkeztek, tehát azt hiszik, azonos tapasztalat, azonos emlékek fűzik össze őket. Azonos emlékek? Itt kezdődik a félreértés: nem azonosak az emlékeik; mindketten két-három szituációt őriznek a múltból, de ki-ki a sajátjait; emlékeik nem hasonlítanak; semmi közük egymáshoz; még csak mennyiségileg sem mérhetők össze: egyikük jobban emlékszik a másikra, mint viszont; nem csupán mert az emlékezőtehetség egyénenként különböző (ez a magyarázat még mindkettőnek istenes), hanem (és ezt már kínosabb beismerni), mert nem egyformán fontosak egymásnak."
Milan Kundera

2 megjegyzés:

Dániel írta...

A nő jobban emlékszik:D
A legfontosabb dolgok megmaradnak az emlékezetében.
A legelső találkozás pillanatképei,
a legfontosabb emberi megnyilvánulások, a legmélyebb gondolatok, az érintések.

Dudich Junetta írta...

Az biztos hogy ezek mind meg maradnak s az is lehetséges hoy nálunk nőknél erősebek az emlékek.