2010. június 20., vasárnap

Én játszom a bátrat, és teszem, mit kell....

Ez a cím most remekül össze foglal engem mert így érzem a dolgokat s jelenleg nem tudom mit tegyek. Mert hogy kezdek nagyon szomorú lenni most is nem tudom egyszerűen rám tőrt. Bele gondoltam egy csomó mindenben mérlegeltem a dolgaimat. Világ életemben csak küzdöttem harcoltam , hogy előre jussak s ne tiporjanak el soha nem hagytam magam soha ezt köszönhetem a családom lelkes támogatásának is s azoknak a barátoknak is a támogatásának akik velem vannak voltak lesznek. S most úgy érzem, hogy el gyengültem nem azért mert nem támogatnának egyszerűen csak nagyon meg ijedtem,el fáradtam csalódtam. De azt az egyet tudom , hogy nem fogom fel adni vagy meg torpanni küzdök míg van bennem erő. Már benne vagyok a nagy betűs életbe "dolgozok" az az gyakorlatosok az majdnem ugyan az. S meg állom a helyem az életben. Ezt tapasztalom meg tudom is meg vissza is jeleznek hogy jó az amit csinálok. De nem erről a részééről akarok írni játszom a bátrat s soha senkinek nem beszélek arról hogy éppen mi zajlik le bennem mert nem tartom fontosnak megosztani meg senkit nem akarok traktálni de itt blogon gyakran meg esik , hogy ki szöknek a szavak ezért lehetséges hogy meg hívós lesz megint a dolog. De még nem döntöttem el. Teszem mit kell igen de úgy érzem bele kerültem egy mókus kerékbe s nem tudok ki szállni mert be kell fejeznem ezt a mókus kereket ha tetszik ha nem de én most pihenni szeretnék. Nem rég beszélgettünk anyukámmal s közölte velem hogy már nagyon meg érdemelném azt hogy igazán boldog legyek legyen egy társam. Ma erre még rá dobot egyet Nagyim érdeklődése meg kérdezte van-e udvarolóm. El mondtam neki a tény állást aranyos volt ő is mert ugyan azt mondta el amit anyukám is . Pedig nem beszéltek össze. De azért jó hogy 26-án fellépésem lesz s ki marad a családi össze röfi. Mert ott is mindenki ezzel nyit. Na szóval összegezve ezt a kaotikus s borzalmas bejegyzésem nem vagyok most a toppon sok minden történt a hétvégén velem. S nagyon rosszul érzem magam. Nem csak lelkileg sajnos. Néha a jóval eggyüt jár a rossz is ez most nagyon igaz. Hiszem tejesül egy jó dolog amit rögtön szinte pár huzamosan követet rossz is. Boldog voltam nagyon kb 10 percig aztán jött a balhé. S minden el romlót. Én is el rontottam a dolgokat kicsit. De nem direkt sőt csak egyszerűen nem tudtam kezelni a dolgokat meg felelően. Mert lássuk be elég nehéz azt mondani tök jól vagyok minden rendben s közben meg nincsen minden rendben. Miért mondod azt hogy jól vagy mert nem akarok el mondani be vallani magadnak sem a bajokat. Mert könnyebb kicsit azt hinni hogy jól vagyok minden rendben s boldog vagyok ki egyen súlyozott .Mert akkor abban a pillanatban te úgy érezted. Úgy érezted szárnyal a lelked mert végre kaptál egy jelet s jó volt az a perc. Meg tanul minden ember mosolyogni s boldognak tűnni még akkor is ha éppen egy egész világ omlik össze benne még akkor is ha úgy éri ki csúszik a talaj a lába alol ha azt hiszi senki sincsen mellette. S egyedül maradt a nagy világabban . Egy dolog mindig meg marad annak az embernek aki hisz s az a hitének az ereje mert minden ember anyi terhet kap amennyit csak el tud bírni. Egyszer minden rendbe jön. El jön értünk a szép herceg ki ment a tornyunkból. Meg vív a gonosz sárkánnyal felébreszt édes csókjával. Majd el visz oda hol már senki sem jár s ti lesztek a tenger túli király s király lány. Szeretetben fogtok élni s lesz majd sok kis bébi. Elettek sose ér véget hisz mikor véget érne az éjben gyújtok egy Babilon gyertyát s el repültök fel az égre s ott fogtok csillogni vígan minden éjjel. Na milyen kis mesét kerekítettem ki a végére csak hogy ne legyen olyan nyomasztó a bejegyzésem.
U.I Bocsi a nyafiért ígérem össze kapom magam s írok majd vidám kis bejegyzéseket is csak most kicsit nehéz az élet.De azért van jó része is csak legyünk pozitívak : )