2009. szeptember 29., kedd

Nem rég értem haza Vácról ami nagyon jó volt bár kissé befejezetten mert nem volt dráma óránk a tanár nőnk kórházba került ez úton is javulást kívánok neki. Más az érzéseim nincsenek a toppon meg vagyok zavarodva több okból is. Nagyon nyomaszt az itthoni gondok . S nem tudok ki igazodni egy csomó mindenen. Túl sok érzés s rá jöttem nem akarom el engedni nem akarom újra kezdeni mert nem mert nekem kell!! De nem jó mert szenvedek azaz örlödök mert nem tudom na. Viszont ma tök jó volt Vácon éneken meg lettem dicsérve tök jó érzés volt meg jó oda járni. Segít nekem nyitottabb s közvetlenebb lettem. S tudom ki vagyok smit akarok nos lehet h eddig nem álltam készen kapcsolatra de most úgy érzem már készen állok nyitott vagyok. S nem bánom h így alakult mert lehet most kelet be érnem. Csak azt bánom hogy kicsit későn találtam me ön magam . Ha egy jó két hónappal ez előtt találtam volna meg magam s sokkal nyitottabb lettem volna nem itt tartanék szerintem ahol most nem örlödnék. Na de enne kis így kelet történnie valami miatt de miért? Azt nem tudom s pláne azt nem h miért nem tudom le zárni akár hogyan is erőlködöm mindig mikor oda jutok h oké le zárom mindig jön egy jel h ne ne tedd de nem tudom miért? Nem értem hiszen csak toporgok. Mikor már rég tovább kelet volna mennem mert eleget szenvedett a lelkem. Neki most boldogság kell s szeretett. Ki teljesedés a magán éltebben is. A sulik most jók már csak itthon kéne meg oldanom a dolgokat meg magán életembe s nagyon boldog lennék. Így is igyekszem az élet minden egyes apró meg lepetésének örülni s fel fedezni s jó is csak na olyan egyedül vagyok magányos. Na mind1 nem nyafogok itt. Senki sem kíváncsiam úgy érdekelne h kik olvassák a blogomat már sokszor kértem de kommentejetek mert kivi vagyok ki mit gondol meg kik olvassák. Meg ilyenek. Viszonyt most megyek aludni mer fárad vagy s holnap korán kelek.