Nem tudom hol is kezdjem, nem bírok aludni izgatott, vagyok a mai nap miatt is meg ahol napi nap miatt is. Borongós az idő oda kint azon gondolkozom, milyen gyorsan telik az idő én szívesen visszafordítanám. Talán meg is alítanám, nem tudom, de most nem vagyok túl jó hangulatban. Túl sok olyan dolog van bennem, amit nem tudok hová tenni mostanság túl sok emberben csalódtam azt is gondolom, hogy sokan nem őszinték velem szemben. S ezt igen csak nehezen tudom el viselni.
Sétálok, az úton melyet a sors ki jelölt nekem kezdetben csak egyedül megyek, nem tudom hová érkezem. Csak azt tudom, én most nagyon félek, sötét van az éjszakában s még is megyek tovább bátran. Nem nézek, hátra az útón megyek előre egyenesen tovább tébolyultan futok már a szakadó esőben tovább. Végig futok az útón, de meg állok a közepén. Merre tovább hová fussak nincs több védelem nincs több Torony. Balra visszaérkezek a védett álmaimban jobbra meg egy új élet kezdődhet el számomra. Melyben élem az életem nem pedig álmodom. Elindulok hát jobbra félve bátortalanul. Nem tudom, mit hoz, a jövőm csak azt tudom, már nem egyedül megyek az utón ott vagy velem fogod kezem ketten haladunk a képzeletbeli utunkon.
Nem tudom honnan jött ez a szösszenet csak ki kívánkozott belőlem. Nem tudok, mit írni most elégé szomorú vagyok. Kicsit melankolikus nem tudom, mi van velem. Biztosan az időjárás is közre játszik.
Tegnap volt egy éve a Gálánk, amin bemutattuk a Vámpírok bálját most meg holnap lesz Szépség és a Szörnyeteg musical bemutatása  Várom, már kíváncsi leszek milyen lesz meg mindenre. De mos, megyek.