Nagyon jól érzem magam ez egy csodálatos nap lesz. Ma erőt veszek magamon és én én leszek. Ez a nap fontos nekem bár egészségileg nem vagyok a toppon sikerült meg fáznom igen gratulációt, virágokat az öltözőmbe várom: D Furcsa hangulatokban össze visszapörög az agyam. Nagy papámmal álmodtam, aki már lassan 8 éve durván nincs közöttünk. Nagyon hiányzik nekem egy poros autóban voltunk nagypapa az ágyban feküt adtam neki két puszit és elköszöntem tőle. Ő azt mondta, hogy vigyázzak magamra. Gyújtok érte gyertyát lelki békéjéért. Jön ma egy rokonunk Munkácsról nyílván fel kavaró lesz, mert utoljára nagyon rég láttuk már és én nyílván kötöm őt a Munkácsi dolgokhoz is. Néha olyan nagy hülyeségekeket tudok csinálni szinte minden ok nélkül, hogy még én is meg lepem magam. Egyébként nagyon is jó kedvem van és igaz izgulok, de tudom, hogy minden rendben lesz:)

Arra jöttem rá, hogy nagyon rövid az élet ahhoz, hogy ellenségeskedjünk, ki boruljunk, és egy másnak essünk. Én úgy vagyok vele, hogy nem tudom meddig élek, de remélem, még egy ideig fogok. Szóval nem ellenségeskedve, veszekedve akarok élni folyton meg bántva lenni kigázol át rajtam, hanem boldog akarok lenni alapvetően az is vagyok. De vannak dolgok, amik nagyon rosszul esnek. Előző bejegyzésem meg kb azt is súgalja hogy nem vagyok jó pazban se fizikailag se lelkileg. Tudom mi a bajom, de nem fogom el mondani senkinek sem. Mert úgy érzem, nyűg lenne másoknak az én bajom. És mert mindenkinek meg van, a maga baja inkább magamban tartom a sajátomat. Igazából csalódott vagyok és nagyon szomorú is. Viszont ma ért egy kellemes meglepetés is nagyon jól eset, hogy eljött ma Joci mert, hogy nem tudtam, hogy jön mivel ez nekem meglepetés szerű volt. Ágyba rakott jól leszúrt ő is engem. És együtt meg néztük a Fel című mesét. Én szeretem azt a mesét, mert mély érzések vannak benne. Nagyon jó volt végig nézni Jocival nekem sokat jelentett. Az is hogy eljött ápolni és igen ma feküdtem utána már és lehiggadtam elismertem, hogy pihenem, kell. De holnap megyek Vácra.

Igen ma el akartam menni, sétálni, mert nagyon szépen sütött kint a nap, és mert innen bentről én nagyon nagy legény vagyok akkor is, ha beteg vagyok. Nem igazán veszem komolyan azt, ha lázam van és feküdnöm kéne, ha nem parancsolnak rám, hogy már pedig te most lefekszel, és ki fekszed, ezt a nyavalyát meg sem teszem. Most is csak azért fekszem, mert meg ígértem Jocinak. Persze hülyén vehetné ki magát, ha tényleg elmentem volna sétálni, de nem voltam bár mennyire is el akartam menni a bacik győzelmet arattak. De azt gondolom, hogy senki nem vonhat kérdőre, hogy mit miért csinálok. Kicsit sok és kicsit elegem van, hogy mindenki engem oktat ki. És azt s unom már, hogy mindenki el akarja dönteni helyettem hogy, vagyok biztosan nincs, komoly baja csak lóg, ha ki írta, hogy ki jön velem délután sétálni. Biztosan rosszul esik neki, hogy ilyet feltételez róla egy barát. Nem hobbi az, hogy ne járjak suliba, amikor tökre örülök, hogy bejutottam egy főiskolára. Mert ha nem megyek, mert beteg vagyok rökttön ez van, hogy biztosan lógok. Azért mindenek van határa. És igen szarul esik, hogy ezt gondolják, amikor nincs így. Ha nem megyek, akkor beteg vagyok nem szoktam hazudni sem és most igazabból ez esik szarul, hogy ezt feltételezik rólam. Szerintem mindenki szokott beteg lenni én ezt meg értem, de ezek után majd én is ilyen leszek és majd meg hazudtolom. Hogy jaj, csak rá játszik lóg. Remélem ugyan olyan jól fog esni neki is, mint nekem. Nekem ebből sok elegem van és ennyi. Komolyan úgy érzem, hogy a helyett hogy megértenék, a szitut nem ez történik, és mindig rá jövök, mennyire naiv tudok lenni és mindig meg szívom ezt. Mert kb bőgök, mivel tényleg szarul esik ez az egész. Erről ennyit.

Ma egy éve hogy találkoztam Jocival. Az éppen egy Vasárnapi nap volt nem volt túl meleg, de az a nagyon hideg sem. Felmentünk a Budai Várba sétálni ahol is már eldöntöttem, hogy nekem ez a pasi kell, J Peresze aztán lehet a véletlen vagy a sors úgy alakította, hogy meg is kaptam. Rengeteg minden történt ebben az egy évben, de ami számomra biztos az az, hogy tudom, hogy nem vagyok, egyedül mellettem van egy igaz társ. S ez nagyon jó érzés.

Más: Annyira furcsa érzés mikor mások dicsérnek igen jól érzem magam, mert úgy érzem, végre a fáradságos munkám gyümölcse kezd be érni és ez jó érzés. Ott teljesülök ki ahol már nagyon régen ki kellet volna ez pedig az éneklés. Nagyon remélem, hogy nem fogok lebetegedni, mert jelen pillanatban nagyon nem érzem, jól magam szerintem holnap délután eltipegek doktor nénihez. Mert ha kapok csoda gyógyszert három nap és rendbe jövök, remélem a köhögéstől is meg szabadít, mert nincs sok időm betegeskedni. Egyébként meg teljes a lelki békém jó nem teljesen. De igyekszem pozitív maradni, mert bele fogok örülni, ha csak azt, nézem mi a rossz és tudom, hogy minden rendbe fog jönni. Más lehetőség nincs. Csak ez az egy. Sok minden kavarog, bennem nagyon leírni sem tudom, min megyek kereszettül. De valahogy így most nem érzem magamban azt az energiát, amit szoktam. Úgy érzem, hogy megint elfáradtam és mindenből kezd nagyon elegem lenni. Főleg hogy Szerdádtól kezdődően estig Vácon leszek, mert a választott tantárgyam Zeneterápia tömbösítve van. Biztos vagyok benne, hogy nagyon jó lesz meg én őszintén szólva ezzel is szeretnék foglalkozni a közel jövőben is. De azért remélem, a zónázó vonattal haza tudok este jönni, mert az egyel utána menő, uh, hát az nagyon nem jó. Lehet meg vetni ezért. Nem érdekel. Határozott maradtam és úgy érzem, hogy amit elterveztem azt most kivitelezem éppen. És ez baromra jó érzés, mint ahogyan az is hogy már tényleg nem izgat más véleménye. És jó érzés hogy már most van egy rajongó klubom. Hát igen, aki jó annak irigyei is vannak ez a siker ára. Lehet, nagyképűnek hangzik, de én soha életemben nem voltam az és nem is leszek az, de amikor azt mondtam, hogy én változtatni akarok az életemben. És ide jöttem semmi ön bizalommal totál ki bukva jól választottam. Mert most ott tartok, hogy egyedül énekelhetem el a kedvenc dalomat és ez fantasztikusan nagy ajándék nekem. Kicsi korom óta erről álmodok. És remélem azt is, hogy miltó leszek Elizabeth névre J

Annyi régi emlék jutott most eszembe. Pedig csak egy dal, de a gitár hangja a zene maga az ének annyira nosztalgikus hangulatba kerültem és persze a parfüm, amit nagyon régen használtam, már de a kedvencem. Meg gyújtottam egy Ópiumos füstölőt és elmerültem az álmaim tengerébe. Ki sem akarok jönni ebből a világból, mert nem akarok a zord valóságban élni. Nem akarom, hogy felébresszenek, hagynak aludni örök álomra szenderülni.

Néha tényleg ezt érzem. Aztán meg mikor a valósággal szembe nézek, rá jövök, szeretem a valóságot szeretek benne élni szeretem az életem. És örülök, hogy én én vagyok. És annak is, hogy amit bevonzottam eddig az életembe az meg is valósult. Tudom, hogy az élet egy nagyon nagy hullám vasút, de azt is tudom, hogy minden rendben lesz. A mai napot viszont szívesen passzolnám a holnapról nem is beszélve.

http://www.youtube.com/watch?v=bheSPKlhcj8

Erről a dalról írtam annyira bele szerelmesedtem nagyon tetszik.

Tegnap elkezdtem nézni a fel című mesét végiig bőgtem kb. a történet röviden: A 78 éves Carl Fredricksen felesége elvesztése óta magányosan, visszahúzódva éli mindennapjait. Az öreg házára szemet vet az a társaság, amely a környék telkeit már felvásárolta. Carlt azonban odaköti a sok emlék, köztük az a fénykép, amelyet nézve arról álmodoztak a nejével, hogy elutaznak a világ legnagyobb vízeséséhez. Az álmait sirató öregúr merész tettre szánja el magát. Kihasználva egykori léggömbárusi gyakorlatát egyetlen éjszaka alatt fellufizza a házát, és reggel, mielőtt az idősek otthonába szállítanák, felemelkedik vele a levegőbe. Dél-Amerika felé veszi az irányt, hogy megvalósítsa élete legnagyobb kalandját. Útjára egy potyautas kisfiú is elkíséri.

Nos, én ebbe az öregúrba teljesen rá ismertem valakire. Annyira furcsa, de szerintem, ha öreg lesz ő is ilyen lesz, J Ezt a mesét nagyon szeretem, mert az igaz és őszinte szeretetről-szerelemről szól. Együtt mindent el tudnak érni. Jóban roszaban és egy életre választ magának társat az ember. Leg nehezebb pillanata valóban az a filmnek, amikor is meg hal a felesége. Bele gondolni, hogy azt, aki nagyon szeretsz, aki a másik feled el veszíteni egy betegségbe balesetben hát én biztosan bele betegednék a fájdalomban. Nem bírnám ki. Ha a másik felem nem létezne többé.

Ez a mese annyira bájos és kedves. Na de elég ennyi áradozás azt hiszem. J

Ma reggel havazott mily meglepő. Ma sincsen kedvem lemenni, de lefogok persze ki lakoztam a körmeimet padlizsán Lillára nagyon szépek lettek.

Gyakorolok a fellépésemre ezerrel. Na de most indulok is.

Kimerült vagyok fáradt álmos rosszul aludtam az éjjel. Nincs kedvem bemenni a suliba ráadásul nagyon hideg is van kint. Úgy érzem, a hullámok kezdenek össze csapni a fejem felett. Nem tudom mi lesz, de tény hogy megint csak a baj van. Mindenki feszült és ideges és úgy érzem, rajtam tölti le mindenki a mérgét… na de most megyek, lassan indulnom kell.

Hóba van borulva mindent. Mindent elfed a fehér hótakaró mely rá zuhant a városra. Szépen süt oda kint a nap jelezvén, hogy hamarosan jön a melegebb időjárás. Felhőtlen az ég, de még ara int óvatosak legyünk, mert hideg van kint. Nincs kedvem ma suliba menni, mert hideg van, kint és mert vonatozni kell, mit tudjam én azt, hogy mi lesz, esete mikor jövök haza. Jönni fognak vonatok. Hát remélem nagyon. Egyébként furcsa most megint suliba járni rendszer van az életemben. Tegnap felfedeztem, hogy megint fogytam. Tök jó érzés felfedezni egyébként és látszik is egyre csinibb vagyok. Látszik, hogy újra táncolok és mozgok. Meg kevesezett eszek oda figyelek magamra. Alapvetően jó kedvem van meg van is kedvem menni meg nincs is. Nincs, mert nagyon messze van, van, mert addig sem vagyok itthon a négy fal között és végül is nem is vagyunk olyan sokáig majd holnapi nap lesz necces: S, na de most indulok

A szeretet két ember között azt jelenti, hogy a másik öröme, jó érzése fontosabb, mint az enyém. A szeretet szívesen vállalt áldozatokkal jár, utólagos számlabenyújtások, megbánások nélkül. A szeretet - ha már megszűnt is - visszaragyog a múltból, mint az élet legfontosabb ajándéka. Még egyszerűbben: a szeretet annak az öröme, hogy a másik a világon van."

"Ha végigtekintünk félelmeink siralmas történetén, két dolgot állapíthatunk meg. Az egyik az, hogy rengeteget féltünk hiába, teljesen fölöslegesen. Annyi energiát fordítottunk félelemre, amellyel nyelveket tanulhattunk, karriert építhettünk vagy nagy műveket alkothattunk volna. Másik az, hogy ha rémképeinknek csak egy tizedrésze megvalósul, hozzátartozóinkkal együtt már ezerszeres halált haltunk ...volna a legválogatottabb kínzások közepette. Mindkét tény azt bizonyítja, hogy erőink nagy részét teljesen terméketlen, negatív és destruktív dolgokra pazaroljuk. Mert félelemmel sohasem javíthatunk sorsunkon, sőt, nagyon súlyos mértékben ronthatunk rajta. Félelemmel soha el nem háríthatjuk a rosszat, sőt felfokozzuk veszélyét. A félelem nem gyógyít, hanem megbetegít. Egyébként jó, ha tudjuk: a bajok nagy részét elkerülhetjük, ha azokat a dolgokat önként megtesszük, amelyeket a sors kemény csapásai volnának hivatva véghezvinni, megismerésünk gyarapodása és erkölcsi gyógyulásunk érdekében." Szepes Mária

"Ha végre önmagadra találsz, nem állítom, hogy mindenki rajongani fog érted.
Akik az álarcaidért "szerettek", akik azért kedveltek, mert kényükre-kedvükre használtak Téged, akik azt mondták, hogy önző vagy, ha valamit megtagadtál tőlük: le fognak válni rólad. Örülj neki! Eddig sem lett volna rájuk szükséged. Nekik volt szükségük Rád. Lehet, hogy hirtelen űr lesz körülötted, de ettől ne félj. A sors, az élet, az Isten, nevezd, ahogy akarod, olyan embereket küld majd, akik őszintén kötődnek Hozzád. Mindenféle szerepjáték nélkül.
S ez az egyik legnagyobb dolog, amit elérhetsz az életben: az őszinte kapcsolatok...."

“Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben … Két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra … Megértek, nem éppen hajlamaikkal vagy szeszélyeikkel, hanem belülről, valamilyen kivédhetetlen csillagászati törvény parancsa szerint, ahogy az égitestek találkoznak a végtelen térben és időben, hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben, amely az ő másodpercük az évmilliárdok és a tér végtelenségei között.”

"Az Igazi Szeretet nem "elengedő" - mert az olyan, mintha eltépnéd egy léggömb zsinórját, s elengednéd a határtalan semmibe. Nem. Az Igazi Szeretetnek nincs zsinórja. Láthatatlan és eltéphetetlen. Mindig megmarad. Az Igazi Szeretet nem térben és időben van. Ezért szabad." M.P.

"Milyen színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. - Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság?
- Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék.
- Az álmoknak is van színe?
- Az álmoknak? Azok alkonyszínűek.
- Milyen színű az öröm?
- Fényes, kis barátom.
- És a magány?
- A magány az ibolya színét viseli.
- Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt, hogy magadra teríthesd, ha fázol. A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott. Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát.
- És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet?
- Pont olyan, mint az Isten szeme - válaszolt a fa.
- Na és a szerelem?
- A szerelem színe a telihold.
- Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! - mondta a csillag.
Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett."
(Alkyoni Papadaki)

"Az élet túl rövid ahhoz, hogy egyszer csak felébredj, és megbánd. Szeresd azokat, akik jók hozzád. Felejtsd el azokat, akik nem. Hidd, hogy minden valamilyen okból történik. Amikor új esély adódik, két kézzel kapj érte."

„Sosem késő, hogy az legyél, ami lenni akarsz. Nincs korlátozva az idő, bármit bármikor elkezdhetsz. Változhatsz, vagy maradhatsz a régi, nincsenek szabályok erre. Lesznek nagyszerű és rossz pillanataid - remélem, te tele leszel jóval. Remélem látsz majd olyan dolgokat amiken ledöbbensz. Remélem érzel majd olyat, amit addig sohasem éreztél. Remélem találkozol olyan emberekkel, akik másként látják a világot. Remélem olyan életed lesz, amire majd büszke lehetsz. De ha mégsem, remélem lesz elég erőd hogy újrakezdd.”
/Benjamin Button különös élete/

"Ha valamire az ember nagyon vágyódik, rendszerint nem kapja meg. Csak amikor már elengedi a vágyódást - akkor jön a beteljesedés. Amikor nem akarsz, és nem követelsz már. Amikor minden tőled telhetőt megteszel - és utána rábízod az egészet az Istenre, a Természetre, nevezd, ahogy akarod. Ez a mágia titka: megvágyni - és elengedni."Müller P.

”…Tudod, kisfiam, a világon nagyon sok a csalán, a tövis, a gyom. Mert az emberek sokkal több rosszat cselekszenek, mint jót. És a csalán, a tövis meg a gyom a rossz cselekedetek nyoma ezen a földön.
De láthatod, hogy pillangó is van azért. A sok kicsi pillangó a sok kis jóság hírét hordozza magával. És vannak aztán szép, nagy, tarka szárnyú pillangók: ezek a ritka, nagyon jó cselekedetek. Minél szebb és nagyobb jót teszel, annál szebb, nagyobb és színesebb pillangó száll föl a nyomában.
Igyekezz, kisfiam, hogy amerre jársz, sok pillangó legyen. Ne lépj reá a csigára, hanem tedd félre az útból, hogy más se léphessen reá. És ebből újra megszületik egy pillangó.
Bárki, ha bajban van, segítesz rajta, ugye? Nem baj, ha az emberektől nem kapsz érte hálát. Minden jótettedet egy pillangó viszi hírül.”

"Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.
Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,
minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd:
A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett!"

(Ernest Hemingway: Soha ne légy szomorú)

Ma rájöttem szeretem a hangomat :) Mert tök jó hangom van végre elhiszem magamról hogy tényleg jó vagyok és van ön bizalmam reszkesetek március 1-én amikor egyedül fogok énekelni :) Hu már várom :) De most megyek :)

A lány neve Katie Kirkpatrick, 21 éves. Mellette a férje, Nick, 23 éves. (1. kép)
Ez a kép az esküvőjük előtt készült 2005 Január 11-én.
Katie végső stádiumban lévő rákos beteg, aki órákat tölt a kemoterápián.

Itt Nick már várja, hogy elkészüljön a menyasszonya...(2. kép)

Dacolva a fájdalommal és egyes szerveinek leállásával, morfium segítségével Katie a legapróbb részletekig részt vett esküvőjének megtervezésében.

Ruháját többször át kellett alakítani a folyamatos súlyvesztése miatt...

Katie a kerekesszékben hallgatja, amint férje barátai énekelnek neki… (4. kép)

Az esküvő közepén Katie-nek pihennie kell, hogy újra levegőt kapjon.
A fájdalom nem engedi, hogy hosszabb ideig állva maradjon. (5. kép)

Katie az esküvője után 5 nappal meghalt. Látni egy törékeny nőt, amint menyasszonyi ruhába öltözik, mosollyal az arcán, el kell, hogy gondolkodtasson téged... a boldogság mindig elérhető közelben van, mindegy, hogy mennyi ideig tart is…

Élvezd az életet, és ne komplikáld túl. AZ ÉLET TÚL RÖVID.

Szeress határok nélkül...
Nevess amikor csak kedved van…
és soha ne hagyd abba a mosolygást...

Ne gondolkozz sokat, hanem csináld…

Casting és sok minden más

Nagyon izgulok a holnapi szereplőválogatás miatt, nos, igen oda megyek hurrá J Szerepem minden képen lesz. Ez biztos, mert, hogy Stúdióban most prózai darab is előadásra kerül . Nem írom le darab címét. De izgalmas lesz s nagyon jó. Imádom ezt a stúdiót és még emlékszem a táncokra is. Azt vettem észre magamon, hogy sokat változzam, oda figyelek minden apró mozdultomra és, amit akarok azt el is érem. Nos, én szeretném ezt a szerepet. Tudom, hogy prózamondó versenyeket nyertem meg tehát egy negyed oldalas szöveg meg tanulása és előadása menni fog. Már sokat haladtam vele és ez tök jó érzés. Egyébként meg tök jól telt ez a pár nap. Rossz bele gondolni hogy jövő héten minden visszazökken a régi kerékvágásba. De a válogatásról még annyit hogy ez nekem fontos dolog próbára tenni ön magam. Tudom, hogy erre a pályára születtem. Eddig az összes dráma tanárom ezt mondta nekem. Meg azt is, hogy ekkora szenvedélyt, mint ami bennem van a színház és a színészet felé nem sok emberben van. Én tisztelem a színházat, a színpadot nekem ez az életem része úgy tekintek rá, mint egy szent helyre, azaz oda csak úgy állhatok ki ha tökéletesen és maximálisan tudom a szerepemet. Ezt nyújtom én a nézőnek. Adok, mert imádok adni magamból, is adok egy kis részt és bele vezetem az embereket a mi világunkba. Ami sok mindenből épül fel. A lényeg az, hogy gyerekkorom óta ezt akartam csinálni nekem ez nagy ajándék ugyan úgy, ahogyan a szerelem is az életemben. Persze a családomról és a barátaimról nem hiszem, hogy írnom kéne, mert ez értelem szerű, hogy ők is nagyon fontosak. És ami ennél is fontosabb az hitem. Az hogy én hiszek Istenben és erőt ad nekem. Ez nekem fontos dolog nélkül nem tudnék élni. Elvesznék és örülök, hogy van hitem és erőm, hogy végig vigyem az álmaimat, a céljaimat és köszönöm azoknak, akik velem tartanak az úton. Soha életemben nem voltam ilyen válogatáson ezért nyílván izgulok és félek. De tudom, hogy minden rendben lesz. S tök jó lesz, a végre tudom, érzem annyira jó érzés ez, ami bennem lezajlik, hogy azt elmondani nem tudom. Na de még van három sorom a monológból. Szóval megyek vissza tanulni aztán pancsi és pihi:)

‎"Te soha nem vagy a terhemre. Ezt tudod. Különben saját magamnak lehetnék a terhére, ugyanis te a részem vagy. Mindig magammal cipellek, keresztül-kasul a földrészeken és az érzelmek tájain, mint vágyképet, mint a teljesség illúzióját, mint a legeszményibb szerelmet."

Daniel Glattauer