2012. február 20., hétfő

Ma egy éve hogy találkoztam Jocival. Az éppen egy Vasárnapi nap volt nem volt túl meleg, de az a nagyon hideg sem. Felmentünk a Budai Várba sétálni ahol is már eldöntöttem, hogy nekem ez a pasi kell, J Peresze aztán lehet a véletlen vagy a sors úgy alakította, hogy meg is kaptam. Rengeteg minden történt ebben az egy évben, de ami számomra biztos az az, hogy tudom, hogy nem vagyok, egyedül mellettem van egy igaz társ. S ez nagyon jó érzés.

Más: Annyira furcsa érzés mikor mások dicsérnek igen jól érzem magam, mert úgy érzem, végre a fáradságos munkám gyümölcse kezd be érni és ez jó érzés. Ott teljesülök ki ahol már nagyon régen ki kellet volna ez pedig az éneklés. Nagyon remélem, hogy nem fogok lebetegedni, mert jelen pillanatban nagyon nem érzem, jól magam szerintem holnap délután eltipegek doktor nénihez. Mert ha kapok csoda gyógyszert három nap és rendbe jövök, remélem a köhögéstől is meg szabadít, mert nincs sok időm betegeskedni. Egyébként meg teljes a lelki békém jó nem teljesen. De igyekszem pozitív maradni, mert bele fogok örülni, ha csak azt, nézem mi a rossz és tudom, hogy minden rendbe fog jönni. Más lehetőség nincs. Csak ez az egy. Sok minden kavarog, bennem nagyon leírni sem tudom, min megyek kereszettül. De valahogy így most nem érzem magamban azt az energiát, amit szoktam. Úgy érzem, hogy megint elfáradtam és mindenből kezd nagyon elegem lenni. Főleg hogy Szerdádtól kezdődően estig Vácon leszek, mert a választott tantárgyam Zeneterápia tömbösítve van. Biztos vagyok benne, hogy nagyon jó lesz meg én őszintén szólva ezzel is szeretnék foglalkozni a közel jövőben is. De azért remélem, a zónázó vonattal haza tudok este jönni, mert az egyel utána menő, uh, hát az nagyon nem jó. Lehet meg vetni ezért. Nem érdekel. Határozott maradtam és úgy érzem, hogy amit elterveztem azt most kivitelezem éppen. És ez baromra jó érzés, mint ahogyan az is hogy már tényleg nem izgat más véleménye. És jó érzés hogy már most van egy rajongó klubom. Hát igen, aki jó annak irigyei is vannak ez a siker ára. Lehet, nagyképűnek hangzik, de én soha életemben nem voltam az és nem is leszek az, de amikor azt mondtam, hogy én változtatni akarok az életemben. És ide jöttem semmi ön bizalommal totál ki bukva jól választottam. Mert most ott tartok, hogy egyedül énekelhetem el a kedvenc dalomat és ez fantasztikusan nagy ajándék nekem. Kicsi korom óta erről álmodok. És remélem azt is, hogy miltó leszek Elizabeth névre J

Nincsenek megjegyzések: