Annyira szeretem, hogy itt van a tavasz végre. Jó kedvem van, fel vagyok töltődve energiával. Ma is sétáltunk kicsit Jocival. Mondjuk, lehetne melegebb is, de a lényeg az, hogy már nem röpködnek oda kint a mínusz fokok és remélem, hogy már nem is fog. Van bennem valami furcsa és különös érzés nem tudom meg magyarázni, hogy mi ez, de az biztos, hogy szeretem ezt az érzést utoljára Halloween-kor kerített hatalmában. Ez volt életem leg ilyen össze jövetele hála Moragnak. Annyira élveztem minden egyes percét és nagyon visszavágyok abba a percbe. Tök jó volt. Imádom, mikor hatalmába kerítenek az érzelmeim, főleg ha olyan érzések, amik jók és szetíretem őket. Mostanábban az az érzés, ami halmába vesz az a Szerelem és a Boldogág. Persze semmi sem lehet, tökéletes az ember nem lehet boldog, ha nem tapasztalja meg milyen az, amikor kicsit rossz dolgok is történek vele. Azt gondolom, erős vagyok és minden rendben lesz. Nincs olyan dolog, amit ne lehetne megoldani hétköznapi dolgok problémákat is meglehet. Szeretem az érzéseimet szeretem, hogy én én vagyok, és nagyon boldog vagyok, hogy van egy igazi társam, ami a mai rohanó világunkban nagyon ritka kincs az ember életében. Rohanó világrohanó barátok nagyon sk barátomat „veszítettem” el egyszerűen meg szűnt a kapcsolat régen annyi titkot osztottunk meg egy mással ma meg már szinte szóba sem állunk egy mással talán túl messzire sodort az ár minket egy mástól. Nagyon nehéz, mert nekem hiányoznak a régi beszélgetések, na de most félbe kell szakiznom a gondolat menetemet, mert mennem kell.