Búcsúzók mert el mész sajnálom hogy élőben nem tudtam el köszönni tőled. De talán te sem akartad hogy elköszönjek hiszen nem is szóltál módjáról a találkozónak. Mindegy is arról akarok írni hogy remélem jó utad lesz s minden rendben lesz veled. Drúkolok hogy ez az egy év sok jót hozzon neked. S remélem hogy fogunk még találkozni is. Erről talán ennyit írnék most. Ezernyi érzés kavarog bennem. Sok minden zajlik a fejemben lelkemben. Vannak dolgok mik nem kerültek a helyükre. Vannak amik illúziók és kételyesek. Vannak amiket magamnak kellene meg oldani de félek. Furcsa az élet sokszor el gondolkozom hogy mindig nyafognak az emberek hogy jaj de rossz nekik. Nem gondolunk bele abba hogy van akinek sokkal de sokkal rosszabb a sorsuk. Akik élnének de el mentek. Akik meg akarják valósítani az álmaikat de nem tudják mert valami testi fogyatékosságuk van? Nem értem néha az embereket nem értem miért értéktelenedet el ennyire ez a világ? Nem tudom hová sűlyednek még egyesek. Mindig van sok minden amit nem tud az ember egyedül meg oldani amik nem rajta múlnak ami egyszerűen meg fejhetetlen mert az élet ilyen sok sok rejt éj van benne. Talán ezért olyan különleges mert az ember nem tudja mi várrá holnap vagy holnap után. Nem tudjuk mi lesz 10 év múlva hogyan fogunk élni? Mit rejt a jövőnk? Érdekes kérdés engem gyakran foglalkoztak. Igazából van hogy rögtön tudni akarom mi vár rám mit kell tennem hogy el érjem az álmaimat. Azt gondolom kezdek jó úton járni. De még sok akadály van előttem. Most kicsit félek is nem tudom mi lesz s hogyan de remélem minden rendben lesz én hiszek a jóban s igyekszem azt be vonzani mert a vonzás törvénye működik.