A szeretetért küzdeni kell, mert minden olyan mulandó, mint a fű. Az ember is. Sorsa, mint a virágé: a pusztaságban egy forró fuvallat, és már tova is tűnt, és ahol állt, nem marad utána semmi. Csak az halhatatlan, aki szeret.
2009. szeptember 2., szerda
Elég
Nagyon nagyon nagyon elegem van ebből a rohadt életből. S csak azt kérdezem magamtól miért? miért miért? Történik az emberrel mindig rossz dolog.Mikkor lehetünk már jól jobb pazbban. S ma meg ráadásul rossz híreket is kaptunk szóval tök jó.S szembe siettek h nem is voltak barátaim sem. Még jobb. Jó ez a téma már nem érdekel mert le zártam csak a mai nap túl sokk nekem eléggé ki buktam s nem tudom össze tudom e szedni magam. El vesztetem a reményt is. Lehet csak Illúziót kergetek? Azt rohadt azért elég rossz ezzel szembesülni most megint. Belül a lelkemben nagyon fáj az hogy tehetetlen vagyok. Most elégé el kenődött midneik a Családban. Nem tudjuk mi lesz de bizakodóak vagyunk azért. S eg dolgot nem adunk fel a Hitünket soha nem adom fel ezt az egy dolgot ez az egy ami meg segíthet minket. Tudom. De nem csak ez a bajom most annyi minden össze jöt a mai napra hogy egyszerűen utálom ezt a napot utálok élni is ma minden feketébbe borult. S minden el sötétült nem látom a nap sugarakat. Nem látok semmit csak a sötétet. A borút a dühöt a csalodotságot. Béka segge alatt mínusz 2200-az vagyok s nem tudok ki jönni most nem megy. El gyengültem. Erőt kérek szépen kérek......
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése