A szeretetért küzdeni kell, mert minden olyan mulandó, mint a fű. Az ember is. Sorsa, mint a virágé: a pusztaságban egy forró fuvallat, és már tova is tűnt, és ahol állt, nem marad utána semmi. Csak az halhatatlan, aki szeret.
2009. augusztus 27., csütörtök
.................
Türelem nagy erény olykor bizony az jó ha türelmes az ember. Nekem néha el fogy a türelmem akkor van az hogy meg ijedek. S különböző hibákat keresek magamban. Aztán rá jövök hogy ez hülyeség s nincsen velem semmi baj. Csak az hogy egyszerűen nem tudom miért nem merek lépni nem merek a szívemre hallgatni még mindig tiszta hülye vagyok itt nyafogok mindenkinek s arra sem vagyok képes hogy tegyek is valamit azért amiről most írok hogy a fenébe várjak így meg oldást? Ha saját magamat nem tudom le győzni ez nagyon bosszant. Múltkor viszont sikerült le győzni magam s láss csodát siker élmény ért akkor hallgattam a szívemre. Szóval úgy látszik szeretek szenvedni vagy nem tudom jó nem szeretek szenvedni de egy nagy lökés kéne nekem egy jel s már is bátrabb lenék ebben biztos vagyok. Biztosan meg fog jönni a jel. Egyébként meg erős próba tételeken megyünk keresztül hitünk próba tételén ez így igaz most hogy elégé mély pontra keveredett a család ez az egyetlen erős kapocs amiben hihetünk Isten hatalmában s kegyelmében. Engem mindig meglep hogy a hitnek mekkora ereje van s tudom érzem hogy segít Isten. S ez meg nyugtató érzés.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése