Halkan szól a zene a szél édes illatokat hordbe a nyitott ablakon keresztül. A Rigó csicseregve jelzi, itt van, a nyár építi új fészkét a régi vad szöllő leveleken. Én pedig itt ülök, a szobában hallgatom, a zenét nézek ki az ablakon figyelem a szél rezdüléseit az őket vadszőlő levelein. A felhőket figyelem, ahogyan szél olykor egyet-egyet arrébb sodor. Imádom az ilyen időt szeretek ilyen hangulatban lenni azt érzem, kezdem vissza nyerni ön magam. És hogy ez a munka jó hatással van rám és közre játszik az is biztos. Két síkon vagyok, még mindig az egyiket jellemezhetném, hogy szuper és tök jó bevonzottam a jót az életemben és boldog vagyok. A másikat meg hogy csalódott úgy érzem hátba támadtak és igazságtalanok velem szemben. És ezt nem akarom tolerálni és nem is fogom. Az élet ilyen mindig van valami rossz is az ember életében minden esetre nem tartom fernek.  De meg jegyeztem és én is így állok majd hozzá a dolgokhoz csak ezen nem kéne meg lepődni majd Azt gondolom, kezdek be sokkolni és ezért kezdem azt felvenni, hogy ahogyan bánnak velem az emberek én is úgy fogok velük. Nem kérek soka csak annyit, hogy ne krtizááljon folyton mindenki ne akarják meg mondani szerintük nekem mi a jobb és olyanak fogadjanak, el amilyen vagyok. Mert nagyon szarul tud eseni ha folyamatosan azt kapod, hogy mik a hibáid és nagyon meg tudnak ezzel bántani, főleg ha olyan ember, akit szeretsz. Ma volt egy mag tó jelenet a villamoson jöttem hazafelé. Felszállt egy pár valószínűleg nem olyan régóta alkotnak, egy párt vagy csak még a randizgatunk, kategóriában vannak. Láttam, hogy a férfilátás sérült nem is látott szinte semmit sem miután ez kiderült a beszélgetésből. Láthatóan sérült volt át adtam neki a helyem, hogy tudjon ülni, és mert meg sajnáltam szegényt. Beszélgetni kezdet az őt kisérönővel a nő meg kérdezte tőle, hogy milyennek képzeli őt el? A férfi azt mondta, hogy azt érzi, hogy nagyon hosszú a haja és selymes a bőre és nagyon kedves. A nő el pirult valószínűleg nem kapott régóta ilyen kedves szavakat egy férfitól sem. Majd a nő meg kérdezze, hogy milyen a hangja szerinte. Erre a férfi azt felelte, hogy olyan, mint az Angyalok éneke:) Nagyon aranyosak voltak így együtt. A kapcsolatukban az volt a legszebb hogy elfogadták egy mást olyanak a milyenek, sőt a nő nagyon boldognak tűnt. Látszott, hogy örül, hogy van, aki vele van és ez első sorban a lelki kapcsolatra épült. És arra hogy elfogadták egy mást, no meg az hogy a nő így is vállalt a férfit hogy nem lát. Segített neki és látszott, hogy kedveli őt nagyon. Feltétel nélküli elfogadás engem kicsit meg hatott. És jó érzéssel is eltöltött, mert én is feltétel nélkül szeretem a barátomat. Azon is elgondolkoztam, hogy mindig mindenki sír, hogy ilyen szar neki olyan szar neki, de nem tudja értékelni azt, amijét, van. És van, akinek rosszabb, mert van, aki sohasem lel, társra mindig egyedül marad, és magányos lesz, van, aki mellé nyúl és olyan társat talál, aki nem az ő igai társa ezért szenved és ugyan olyan magányos, mint ha nem lenne társa. És van, aki mellet az a társ van, akire egész életében vágyott, nos, én ez a kategória vagyok szerencsére. És végre van munkám is, aminek szintén nagyon örülök. Mert nagyon kell a pénz és a munka. 

Jó sok minden történt velem van munkám, amit szeretek is. Itt vannak a vizsgák, na, őket nem szeretem. És itt vannak a féltékeny irigy emberek. Nem vagyok féltékeny típus (egyébként kicsit, de de nem azért mert nem bízok meg a barátomba, ha nem mert mindig azt gondolom, vannak nálam szebbek jobbak okosabbak )  Néha nem tudok mit kezdeni a saját hülyeségeimmel és akaratlanul is bántom azt az embert, akit szeretek. Közben pedig saját magamat emésztem, és mindenkit jobbnak hiszek magamnál legalább is szebbnek. Nem értem magam és azt sem hogy mi annak az oka, hogy visszaesetem ebbe az egészbe. Tudom, hogy nem vagyok tökéletes, és hogy hibázok. Senki sem tökéletes mindenki hibázik és mindenkinek vannak rossz tulajdonságai. Én tisztábba vagyok ön magammal legalább is ezt hittem. De kezdem be látni, hogy talán, még sem mert ha tisztába lennék ön magammal nem lenének olyan gondolataim, hogy nem vagyok elég jó. Ez a probléma forrása, de miért is hiszem azt, hogy nem vagyok elég jó? Talán mert önbizalmam, mint olyan dolog nem sok van. Ami mellesleg hülyeség, mert lehetne. Nagyon sokat változtam kívül belül. És nem egy emberke közölte és közli velem, hogy szép vagyok és csinos. Mellettem van egy olyan fiú, akiről mindig is álmodtam. Van, munkám Főiskolára járok és mellette egy musical stúdióba is nem sokára fellépésünk lesz, és azt csinálhatom, amit imádok. ÉS én arról írok, nem vagyok elég jó… Lehet, el kellene gondolkoznom saját magamhoz való hozzá állásomon. Lehet, fordítva kellene gondolkoznom. Lehet, hogy van, aki szebb nálam okosabb, de ő sem tökéletes senki sem az és ez így rendben. Egyébként meg senkinek sincsenek olyan különleges szexis vámpír fogai, mint nekem, amik mellesleg eredetiek és a természettől kaptam őket. Mindenki más, aki ilyet akar csináltat stb., stb. de én nem én kaptam a sorttól. Amit még kaptam az a tehetség szép hangom van, imádok énekelni és tudok is. Furcsa érzés az, amikor valóra váltod az álmaidnak egy töredékét és te hajlamos lennél el sétálni mellette, mert nem veszed észre hogy ezt akartad be vonzottad az életedbe. Én azt tettem itt akartam dolgozni ahol most dolgozok. Ezt a pasit akart, aki mellettem él. Énekelni, táncolni a színpadon akartam lenni. Ott vagyok, Főiskolára járok arra, amelyikre akartam. Szóval összegezve a vonzás törvényét is remekül bealkalmazom. Már csak arról kellene le szoknom, hogy a rosszat bevonzzam. Mindegy most már csak jobb lesz, csak kerüljenek el az irigy önző emberek, mert unom meg azok is, akik féltékenykednek rám. Ja és azok is, akik hazudoznak nekem és hülyének néznének. És mostatótól kezdve senki sem fog érdekelni unom, a jó kislány szerepét nem leszek az. Olyan leszek, a milyen lenni akarok, van ön bizalmam és van mire büszkének lennem. Nem szabad el felejtenem azt, sem hogy egy tök jó fej csauszi vagyok. Van humorom is csak az pár hónapja jó messzire eltévedt. és van ön bizalmam is csak át menetileg szüneten volt. Nos, vége ennek. És ha valami nem fog tetszeni annak hangot fogok adni. Nem fogom a véleményemet nem ki mondani, mert vannak dolgok, amik belülről őrlik fel az embert és ez nem jó érzés. Mindent ki kell beszélni magunkból vagy írni. És utána sokkal jobban fogjuk érezni magunkat. Nos, összegezve vonzás törvényét remekül alkalmazó fogunk. Nagyon értékes lány vagyok, akit sokan szeretnek, persze van, aki meg nem, de az meg magára vessen, mert nem tudja meg milyen jó fej okos talpra esett széplány vagyok. Ja és egy elbűvölő személyiség… Ki kell bontakoznom ki, kell eresztenem az állatot magamból…