Talán csak egy álom kép mit kergetek lehet már rég fel kellet volna adnom. Nem tudom nagyon nem tudom mi lesz. Úgy érzem kezdek bele roppanni gondokba s félek hogy egyszer csak vége lesz mindenek s sötétségbe ébredek fel. Mindig is tudtam hogy rövid az élet ezért ennek meg felelően igyekeztem élni is. De most már nagyon bele fáradtam. Túl sok minden van amin az ember nem tud olyan egyszerűen változtatni. Amin nem lehet egyedül. S nem is tőle függenek az események a családját is félti a szereteti. Sosem mutatom ki az érzelmeimet vagy ha igen akkor is csak óvatosan. Én sajnos ilyen vagyok s rengeteget küzdök magammal szemben hogy ne legyek ilyen de nem tudok ki fordulni ön magamból. S nem is akarok mert én én vagyok. Éppen a holnapi ZH-ra tanulok nem rég értem haza gyakorlatomról. Aztán neki esek a tanulni valónak még van bőven minden fele jó dolog. Bár mázli hogy tavaly vettük ezt az anyagot így ismételni kell. De nehéz rá szánni magam. Sok minden történt velem azóta amióta nem írtam blogot. Jó hétvége volt végül nem mentünk el bulizni mert senkinek sem volt kedve menni . De jobb is volt itthon lenni azokkal akiket szeretek bár hozzá teszem jó lett volna kicsit ki mozdulni mert nem sikerült itthon sem lazítanom. Vala hogy most nem ment a dolog mert túl feszült vagyok. Sok minden van most de tudom hogy lesz ez jó is mert már csak jó dolog jön :) Ezt vonzzuk be. Most viszont megyek tanulni ...