A szeretetért küzdeni kell, mert minden olyan mulandó, mint a fű. Az ember is. Sorsa, mint a virágé: a pusztaságban egy forró fuvallat, és már tova is tűnt, és ahol állt, nem marad utána semmi. Csak az halhatatlan, aki szeret.
2010. március 16., kedd
Ezt a napot úgy ahogy van el felejteném szörnyű volt Nem formális tanuláson meg kérdezták ki hogyan érzi magát én naivan rá vágtam h nem jól mert fáj a torkom. A másikkérdés az volt hogy hol lennék szívesen s min jár az agyam na itt jött a kegyes hazugság ahol én lennék az valami szép tenger part a családommal illetve aleg jobb barátaimmal s persze nyáron s azt is akarok h Ő is ott legyen. E helyet azt feleltem Vácra gondolom emg arra miylen uj koreot veszünk ma na szép soha nem szoktam ilyen lenni mert ez olyan dicsekvés s nem vagyok az fajta de ki csúszott a számon sha am úgy is nekem nagy szó hogy ott vagyok de tanár nő tökre le húzott mondom jó hát húzzál le. Tudom h ez sok ember szerint bohám szakma meg tanulás de én nagyon szeretem s pont ezért tanulok itt is ott is az egyik komoly a másik hobbi már ha éppen nincsen 38 fokos lázam s tüszös mandulla gyulladásom nagyon félek hogy nem tudják meg menteni ski kellesz szedni őket félek mert ismeretlen s nem tum mit várjak de azt igen h utána jobb lesz csak az lesz nehéz ha nem beszélhetek stb de majd holnap me gmondja a doki h mit fog velem tenni előre félek mivel a suliból sem maradhat ki sokat mert már kevés idő van a vizsga időszakig. Meg hát ott van Vác is meg a fellépések. Na majd csak lesz valahogyan. Egyébként nem vagyok jól lekileg sem kicsit meg vagyok zakkanva azaz nem tudm de még is szóval nem értem miért hagyom hogy az eszem korlátoza a szívemet. Ha a szívemre hallgattam volna most lenen társam s boldog lehetnék igazán. S én nem én az eszemre hallgattam ez abaj ami itt volt el elngedtem ami messze volt meg akartam fogni mint egy idomár aki idomítaná a vadat csak hogy ez avad most éppen el típorta. De ez idomár nem adta fel össze szedte magát s keres magának egy új vadat akit meg is tud hódítani . S ez úttal a szívére fog hallgatni nem az eszére lehet hogy így sokkal jobban meg fofok sérülni de legalább élek s tudm hogy mindent meg tetem az üggy érdekébbe. Igazán nagy el határozásra jutottam s nem is tudom h be fogom tudni-e tartani azt hogy ezen túl csak ajővőbbe tekíntek sokszor írtam már de nem igen voltam még ennyire határozott bár tudom h elöttemég lesz egy kisebb beszélgetésem amúlttal is. Na most megyek mert még van dolgom amit holnapra meg kell csinálnom.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése