2010. január 18., hétfő

Rájöttem

Az abaj hogy az emberek nem tudják értékelni azt amit kapnak az életől.
Nincsenek ki békülve ön magukkal sem ezért kisebbségi koplekszusuk is akadbőven. Ha látnak egy nélunál jobban ki néző embert röktön el kezdik irigyelni pedig ki tudja ő hogyan is él valójábban? A külső nem minden lehet valaki szép de baromira buta is.S lehet valaki csúnyácska csodálatos lélekkel s tudással. De van olyan is aki szép s okos s a lelke is a helyén van .De még sem boldog.Én gondolkoztam s rá jöttem h igazán boldog lehetek. Mert van családom vannak barátaim akikre számíthatok. Van egy rendes iskola ahová járok otthonom mindenem meg van el kezdtem haladni egy útón az álmaim meg valósyítása felé bár ez most igen a szakadék széllén táncol de úgy érzem hogy minden rendbe jön Isten meg segít. Még is hiányzik valami az életemből s az nem más mint a szerelem. Úgy érzem h tejes csak azzal lehetek de még is tök sokat várrat magára talán meg érdemlem mert "túl sok" embernek mondtam nemet. Mivel nem találtam maeg a közös hangot az érzelmeikkel csak egy valakivel de természetesen erre is túl későn jöttem rá. Visszont nem érzem úgy sem h bármiről is le maradnék úgy érzem pont h jön az az ember csak időbbe telik de már szinte a küszöbömet érinti. S ez jó csak nyomaszt az iskola meg vizsga meg az egésésgi állapotom meg h sok minden van de majd le rendeződnek az érzelmeim csak most kicsit hevesek. Megyek tanulni h még ma végezzek.

Nincsenek megjegyzések: