2009. december 6., vasárnap

Na nem írtam mert nem volt időm meg kedvem sem kicsit el akadtak azok a bizonyos szavak belőlem. Lassan bele érek a vizsga időszakba elégé izgulok de egyébben élvezem is mert érzem h nem vagyok már gyerek ezek sokkal komolyabb dolgok már az éltebbe mint amik eddig voltak. Más hogyan gondolkozom világról is fel nyílt a szemem. Február óta volt valaki aki ugyan messze van tőlem ( személyesen nem ismerem) de nagyon be jött nekem s én is neki úgy érzem szeretem bár ez vissza is igaz. De én még is úgy döntöttem hogy ennek az álomnak véget vetek csak úgy lehetek igazán boldog ha a múltammal kapcsolatos dolgokat maradéktalanul le rendezem nos kezd alakulni a dolog. El engedem bár ez nagyon erős túlzás az is az talán h szeretem mert nem lehet maximum csak kedvelhetem mint internetes barát de semmi több mert a személyes kontaktus is nagyon fontos sőt. Meg azért is döntöttem úgy ennek véget vetek mert éreztem hogy ez már árt nekem. Mert nem akartam bele bonyolódni mert kézenfekvő dolgokat akarom amit s akit elérhetek. S lássuk csak be van valaki aki nagyon tetszik minden féle szempontból. S itt van a közelemben egyetlen egyka nyújtásnyira akkor talán ideje vele foglalkozni. S nem lehetetlen a dolog. S most jelen helyzetben nekem kell a jeleket adnom mer én úgy érzem kapom . S ez onnan jött hogy régóta beneim volt egy érzés vele kapcsoltabban kb azót ah találkoztunk de mindig el nyomtam mert talán meg is ijedtem h ennyire közel van s igen meg kaphatom ha akarom. Ezért úgy döntötem hagyom hogy sodorjon az ár majd biztosan össze jön az "álom pasival" a dolog. Aztán "álom pasi" jött s ugyan úgy ment is. Jól fel kavarva engem aztán rá jöttem nem is ő az álom pasi. S hogy nagyon hamar fel kell ébredjek ebből a meséből ki kell mozduljak meg kell találnom ön magamat. Erre ment rá a nyár is hogy kerestem az utam kerestem azt hogy ki vagyok én s mit akarok az életemtől. Nos végre úgy érzem sikerült ezt meg találnom. S lassan de biztosan haladok ezen az úton lehet h jelenleg egyedül de ennyire el tökéletesen még sosem voltam azzal kapcsoltabban hogy ki az aki tetszik nekem. S úgy érzem hogy meg is szerzem. S én fogok lépni persze csak finoman s nőiesen. Azt is gondoltam h majd a szülinapi bulin ott lesz az a srác aki rám vár hát nem de nem baj mert ez is csak meg erősített engem az el határozásomban s ez jó érzés. De nagyon. Szóval összegezve el engedtem mert el kellet mert ez neki is jobb mert ez lehetetlen let volna. Jól is érzem magam így el döntöttem h ki az akit szeretnék s ez viszonzott is tudom. Már csak ki kel vitelezni a dolgot. S ugyan akkor meg félek is a vizsgáktól de nem baj tanulok sokat s miden rendbe lesz tudom érzem hogy végre valami jó is e fog következni az életünkben. Igazából szerencsés nek érzem magam mert ahhoz képest hogy más embereknek milyen gondjaik vannak nekem ezek semmiségek mert van családom,hittem hazám. Szeretett az ami körbe fon minket s a Hittünk ereje s az hogy együtt vagyunk. Még h avannak is gondok de akkor is meg tudjuk oldani mert a család s a hit ereje nagyon fontos szerepet tölt be az életünkbe no meg a barátaim akikre mindig számíthatok s nagyon szeretem őket is. Na most megyek mézi kalácsot sütni : )

Nincsenek megjegyzések: