2009. november 9., hétfő
Nem rég értem haza az orvostól na sikeresen össze szedtem egymandulla gyulladást. Nem beszélhetek s nem i énekelhetek ez nekem nagy büntetés. S ah am úgy is elegem van a világból megint kavarnak anyu volt munka helyén én nem rétem miért követ m,inden jó dolgot valami rossz miért nem menek a dolgok simábban? Annyira elegem van ebből az utálatos világból. Komolyan úgy el költöznék ebből a világból mondjuk el Narniábba vagy az én saját Világomban csak egy kicsit egy két napra ami jó lehet itteni időben lenne akár több ezer év is de az az idő nekem egy fel üdülés lenne. No meg most megint osztozunk a gépen mert teosom laptopja megint tönkre ment szuper.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
8 megjegyzés:
Most utálatosnak látod a világot, de ez is mint sok megannyi más, csak egy pillanatnyi ábránd, egy ideiglenes állapot. Lesznek még szép napok és később már vissza sem fogsz rá emlékezni.
Igen ez tutdom hogy így van csak tegnap mikor anyu el mondt ami törttént nagyon ki akadtam. S akkor írtam ezt a blog bejegyzést. Most már kicsit jobb a helyzet leglább is nem meg oldhatatlan.
Én is sokszor szembesültem ezzel, főleg, hogy másfél évig küszködtünk, hogy végre édesanyámnak találjunk egy normális munkahelyet.
Meg értelek tejes mértékbben hogy minmentetek keresztül nem egyszerű az biztos. Főleg hogy nagyon sok a a szemét gerinctelen ember . Akik hatalmat kaptak akik ezzel vissz ais élnek sajnos. De én abban is bizok hogy ha le telik ez akét hónap akkor midnen rendbbe fog jönni meg Isten me gfo segíteni minket csak hinni kell benne erősen.
Ez így van az ember nem adhatja fel, mert nem létezik a lehetetlen fogalma, legalább is számomra. Az évek során az ember sok mindennel megismerkedik, rengeteg tapasztalatot gyűjt, rengeteg dolgon megy keresztül, de alkalmazkodik is, sok új dolgot felismer, amire eddig nem volt képes az életében. Hitben és akaratban is megerősödik és már nem tud csak úgy elmenni a dolgok mellett, nem tudja olyan könnyedén feladni, mert ez az élete, ami meg nem játék.
Igen az életnem játék valóbban még ha néha oly könnyelműen is vesszük még sem az. Valóbban napról napra fejlődik s okosodik az ember. Mert mindig újakat tapasztal meg. Vagy éppen rá jön a hibájára s abbóltanul.
A sok-sok ismétlődő lecke az amiből tanulhatunk, ha sokszor már idegesítő is nap mint nap szembesülni a hibáinkkal vagy az élet adta dolgainak, de csak ezekből a leckékből tanulhatunk. Ezek által építhetjük fel az életünket és csak így vagyunk képesek olyan értékeket megfogalmazni, ami által kialakítjuk az életünket.
igen ez kétség kívül így van.
Megjegyzés küldése