Ma úgy döntöttem el árulok egy nagy titkot mindenki azt gondolhatja hogy van valakim ha el olvassa a blogom s éppen egy rejtett üzenetbe botlik. Hát nincsen senkim. De természetesen ezek az üzenetek valós embereknek szólnak csak az a baj hogy nem tudom mit higyek s kinek higyek nem tudom jól tetem e h el martam magamtól valakit. Nem tudom komolyan. Azt sem tudom hogy létezik az igaz szerelem hogyvan-e valahol társam hogy valaha leszek szerelmes csak azt tudom hogy ez így nem állapot nekem mert nem bírom tovább. Én hiszek még a szerelemben úgy érzem hogy ezt nem tudom le írni mert túl személye akit érdekel annak majd el mondom. De a szerelem át tud menni gyűlöletté is de ettől függetlenül persze nem gyülöjük azt aklibbe szerelmesek vagyunk csak az baj h nem tudjuk biztosra viszonzott a dolog s ezért inkább meg próbájuk magunkba el rendezni a dolgokat hogy de nem engem ő nem érdekel de nem én le zártam őt végleg aztán egyszer csak amikor fogat mosol a fürdőbbe s el gondolkozol az életeden rá jössz nem felejteted el.
Mert nem lehet mert túlszép emlék. De kár hogy emlék csak emlékek több nem lesz sajnos. Szerelem olyan dolog ami két ember között zajlik belül mélyen a szívükben egymásért és egymásnak élnek. A szerelemért nem kell ajándék drága ékszer nem kel hogy bárki is bebizonyítsa h jaj mennyire szeret engem nekem csak az kell hogy tudjam tényleg szert engem őszintén s tisztán s feltétel nélkül. S örökön öröké. Olyan kár hogy ez csak mese pedig annyira egyszerűen meg lehetne ezeket oldani tudom de az emberek mindent túl bonyolítanak túl kombinálnak s nem jól alkalmazzák a vonzás törvényét sem. Nem tudják kezelni a saját érzéseiket sem. Van aki nem is akarja van aki inkább el titkolja mert fél még saját magának is fél be vallani mit is érez mit is gondol. Az emberek tele vannak félelmekkel amiket nem tudnak vagy nem akarnak le küzdeni. Egyszerűen félnek s ez így nekik baromira kényelmes is de abba nem is gondolunk bele hogy ami félelmeinkkel vajon mennyi fájdalmat is okozhatunk a másiknak aki csak vár hogy akkor most mi is van? Vajon ugyan úgy érez ő is? Mit tegyek lépjek túl vagy ábrándoznak tovább? De azért van egy csekély ki vétel akik nem féltek ki mutatni az érzelmeiket s lásd csodát ők boldogok. Nem tudom mitől kell félni főleg ha nyílván való hogy nem ütközne akadájba mert érez valami viszonzást is mert tudja mit akar csak nemer lépni nem mer kérdezni mert félek a feleletől. Meg mert nem is nekem kéne úgy érzem. S persze írni mindig könyeb mint cselekedni meg szerintem ezeket személyesen kel meg beszélni nem lehet így .Na inkább megyek mert elégé rossz hangulatban vagyok most s csak írok írok s írok s ki tudja talán senkit sem érdekel .