A szeretetért küzdeni kell, mert minden olyan mulandó, mint a fű. Az ember is. Sorsa, mint a virágé: a pusztaságban egy forró fuvallat, és már tova is tűnt, és ahol állt, nem marad utána semmi. Csak az halhatatlan, aki szeret.
2009. szeptember 21., hétfő
Azt hiszem beteg leszek fáj minden porcikám még élni sincsen kedvem : ( S vissza kell menjek a suliba egy angol órára ami tart 5 óráig jaj semmi kedvem menni. Viszont valami azt súgja h valóság lesz az álmom. S talán most az egyszer el hihetem hogy szép az élet én nem tudom de most totálisan úgy érzem h szerelmes leszek. Lehet ez csak azén hülyeségem nem tudom lehet megint jól pofára zuhanok de el döntöttem hogy maga biztos leszek ön bizalmat fogok árasztani magamból. Így könnyebb lesz élni mint be zárkózva int egy nyuszika. Ez a Zsóka el fog tünni nem lesz többet nem hibáimat fogom saját magamban keresni elenkezőleg s el hiszem h jóból több lesz mint a rosszból. Viszont most megyek mert lassan el kell indulnom hogy hogyan fogom túlélni azt nem tudom 15:30tól 17:00 ig szörnyű jó most csak én dámázom túl mert nagyon nem vagyok jól s még is muszáj vissza mennem villamossal metróval s villamossal ah haza meg Vilivel Vilivel s gyalog: ( Na jó megyek most hogy jól ki nyafogtam magam :( : )
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése