Hogyan nyithatnám fel szívemet összetörés nélkül?

Ez a kérdés merült fel benem ma délután gondolkoztam kicsit. Gyakran mondják nekem hogy túl zárkózott vagyok s nem nyílok meg persze hogy nem nyílok meg hiszen eddig ahányszor csak meg nyíltam valakinek csalódtam . Nem csoda hogy egy fajta falat álítotam magam köré. Nem is mondhatnám hogy nem vagyok bátor mert félek a csalódástól valóbban félek de csakannyira mint más . De tudom hogy meg erősítenek csak egy idő után elege lesz az embernek belőle. S nem akar tovább erősödni mert arra vágyik hogy egy legyen a lekeke valakiével és feltétel nélkül bízhasson bene s szerethesse. Én nem is tudom létezik -e ilyen meg lehet- e nyitni a szívedet igazán valakinek egy "idegenek" be avathatod az álmaidba a saját világodba egybe forhat-e két világ ami egykor különböző volt? Azon is gondolkoztam hogy az embere miért nem mernek élni miért nem mernek szeretni. Tudom hogy ehez bátornak kel lenni de ha az ember nem bátor s öröké a félelmei közölt él s vergődik sose tudja meg milyen az amikor igazán boldog. Még ha csalódik is az is ehhez tartozik. Túl lehet sőt túl kell lépni a csalódásokon s haladni tovább az utunkon ami olykor igen magányos. De hasznos meg ismerheti az ember ön magát. De vissza térve a cím adó kérdéshez. Nem tudom ki nyitni a szívemet nem találtam eddig olyan embert akinek ezt meg tudtam volna engedni. Bárcsak le tudnám csak egyszer vetkőzni azt a félelmemet ami benem van. Csak hogy ez nem olyan egyszerű nagyon nehéz dolog meg nyílni s nehéz dolog bizni. Ha az ember szívét össze törik ezernyi kis szilánkra esik szét . Ezek a szilánkok mélyen el helyezkednek az ember lelkébe. Ezek szilánkok fájnak s mardossák a lelkünket. Ezek azok a bizonyos emlékek a jóról a szépről a múltról. Legyen szó szerelemről vagy barátságról vagy el múlásról. Én most egy igen nehéz időszakon megyek keresztül úgy érzem mert az éltem egy forduló ponthoz ért. Véget értek a gimis éveim véget ért egy osztály egy közösség élete. Nem fogjuk egymást minden nap látni ritkán fogunk találkozni. Mindenki új éltett fog kezdeni új közösségbe persze ez nem azt jelenti hogy egyáltalán nem fogjuk egymást látni csak hogy ritkábban s még is akár mi is történik vagy történt. Még ha olykor haragszunk is egymásra vagy meg bántjuk egymást a búcsú fáj . S nem egyszerű az embernek nehéz s mindig át kel esni egy fajta Búcsún. De megint csak el kanyarodtam a címtől én úgy érzem hogy a fájdalom s a szív össze törése ami ezernyi darabra tud szét törné azért gyógyítható. De azt is érzem hogy nem lehet úgy meg nyitni a szívedet hogy ne sérüljön meg hogy ne fájon hogy ne érzed magad rosszul. Vagy lehet csak meg felelő személynek kel ezt meg tenned. De ez nem olyan egyszerű sajnos. Viszont aki tudja a választ annak szívesen fogadom a véleményét erről a témáról. Ja s bocsánat a kisebb nagyobb el kalandozásokért.