2009. június 19., péntek

Nosztalgia

Mostanában sokat gondolok Munkácsra hiányzik. Én nem ott születtem de úgy érzem hogy ott vannak a gyökereim. Tudom hogy ha haza megyünk az emlékeken kívül más nem igen vár minket de még is odahúz most a szívem. Eszembe jutnak a régi emlékek az hogy legutóbb milyen jó is volt ott lenni. A ház kisugárzása a szagok a hangok a gondolatok s az a sok szeretett ami ott van . Nem tudom miért de mikor ki megyünk akkormint ha minden meg változna körülöttünk. Más lesz minden a környezet a régi falak melyek vissza köszönek mint régi jó ismerősök az emlékek melyek olykor könnyt fakasztanak a szemünkbe. S a szeretett mely össze fonja mindezt az a szeretett mellyel gondolunk az elhunyt rokonainkra s bár nekünk nagyon fáj a hiányuk de érezzük hogy még is velünk vannak. Láthatatlanul ott vannak ők is s ugyan úgy beszélnek hozzánk még ha nem is lehet hallani de este mikor már minden el csitul a régi ház körül halhatod az üzeneteiket.
Nekünk sokat jelent az a ház s az emlékek az érzés maga hogy ott vagyunk ahol Édesanyám felnőt s ahol is össze házasodott anyu és apu. Meg persze a sok sok színes s emlékezetes családi történtek melyek ilyenkor még elevenebben rajzolódnak ki az ember elöt.

2009. június 17., szerda

Keresem az utam

Keresem az utam s járok kelek de most úgy érzem hogy vére talán talán kezdem meg találni azt a melyiken járnom kell.
Elindultam egy úton melyre már régóta rá kellet lépnem. Elindultam azon az úton mely esélyt add arra hogy valóra válthassam az álmaimat. Hihetetlen én meg fogattam magamnak hogy nem álmodni fogom az életemet hanem élni nem ábrándokra fogok építeni hanem kézen fogható dolgokra. Illetve próbálom úgy élni. Persze ez nem azt jelenti hogy nem álmodozok vagy hogy nem ábrándozok csak vannak dolgok amiket nem lehet túl sokáig ábrándokra építeni mert egy idő után fel emészti az ember lelkét s az nagyon rossz dolog. Nincs annál rosszabb mint hogy az ember lelke le legyen láncolva. Úgy érzem hogy az én lelkem kezd el szabadulni kezdek igazán jól lenni s kezdek csak is kizárólag a jövőm felé koncentrálódni. Tény hogy még előttem van az érettségi szóbeli része de úgy érzem most hogy menni fog bár ez ingadozó. Egyébként meg nagyon jó dolog történt velem múlt héten kedden el mentem életem első válógatásásra egy szini iskolába.
És nagy meg lepetésemre nem hogy énekelni tudtam de be is jutottam a suliba. Így szeptembertől utazhatok le Vácra szinte minden nap. De meg éri mert azt fogom tanulni s csinálni amit imádni fogok s imádok is annyira jól éreztem magam a színpadon mintha haza mentem volna játszottam énekeltem annyira jó volt s remélem a folytatás is jó lesz . Minden estre ennek nagyon örülök még ha nehéz is lesz de meg fogok vele küzdeni úgy érzem hogy minden rendben lesz s bátran fogok neki vágni a szeptembernek. Egyébként is észre vettem magamon hogy kezdek meg változni mostanság úgy érzem hogy jó irányba végre ki álok magamért s harcolok azért hogy el érjem az álmaimat s ez nagyon nagyon jó érzés. S boldoggá is tesz. Úgy érzem minden út eleje nehéz mint ahogyan most az enyém is minden kezdet nehéz de mint ahogyan le tudtam győzni az akadályokat amik előttem voltak én bízom benne hogy ugyan úgy le fogom győzni az előttem álló akadályokat is hiszen ezektől is csak erősebb leszek. S azokat a bizonyos csatákat is sikerül meg vívnom saját magammal szemben

2009. június 8., hétfő

Sok minden kusza most körülöttem

Nem is tudom hol kezdjem mert annyi minden történt velem az el múlt napokban.
Csütörtökön este elutaztam a barátnőimmel Magyarkútra egy ilyen csajos buliba ami meglehetősen jól sikerült. Sok-sok élménnyel gazdagodtunk mind a négyen s ez jót is tett a barátságunknak . Aztán Pénteken haza jöttem és tesom várt egy igen nagy lehetőséggel amit meg kell ragadnom úgy érzem. De most kezdek el bizonytalanodni s nem tudom hogy mit tegyek össze zavarodtam és igen kusza most minden körülöttem. Nehéz egyszerre mindenre koncentrálni s itt az érettségi is ami már vészesen közeledik. S egyre jobban félek tőle. Tudom hogy pár hónap múlva amikor már túleszek rajta azt fogom mondani hogy mennyire könnyű volt. De most tartok tőle igaz hogy az írásbeli vizsgáim meg vannak de azért az könnyebb mint szemtől szemben felelni egy csomó tanár előtt. Tavaly ilyenkor már élveztem a nyarat s nem járt az a fejemben hogy nem sokára vége mindenek s sokkal ritkábban fogok találkozni a barátaimmal . Mert egy tejesen új közösségbe fogokerülni . De hamarosan túl leszek az érettségin s jöhet a nyár.Valahogy úgy érzem hogy ez egy igen külön leges nyár lesz valami nagyon jó elő érzetem van de nem tudom meg magyarázni hogy miért.A barátságok nem múlnak el attól hogy ritkábban fogjuk egymást látni csak hát még is furcsa lesz s szokatlan egy ideig aztán szépen lassan bele szokik az ember hiszen ez az élet rendje s mindenki át esik rajta. Holnap megyünk Edda koncertre furcsa mert utoljára nyáron voltam majdnem egyével ezelőtt. S vissza gondolva azóta is sok minden meg változott körülöttem de úgy érzem az el múlt időszakokban főképpen én magam változtam meg s azt hiszem ez jó dolog.Kezdem meg találni azt aki igazán én vagyok s azokat a dolgokat amik igazán érdekelnek az életben s amikkel foglalkozni szeretnék. De erről majd egy másik bejegyzésben fogok írni most megy olvasok egy kicsit: )