A szeretetért küzdeni kell, mert minden olyan mulandó, mint a fű. Az ember is. Sorsa, mint a virágé: a pusztaságban egy forró fuvallat, és már tova is tűnt, és ahol állt, nem marad utána semmi. Csak az halhatatlan, aki szeret.
2009. január 24., szombat
Túl a nehezén de a java csak most jön….
Túl vagyok az írásbeli vizsgákon már csak a szerdai napot kel túl élnem amikor is a szóbeliek lesznek bizony egy nap mind az 5 tantárgyból. Az el múlt héten úgy jártam be a suliban h beteg is voltam de be kellet mennem meg írni ezeket a teszteket vagy miket. Ugyan akkor meg történt velem most ki vételesen jó dolog de erről most nem írok részleteket mert nem publikusak. Más téma: Ma reggel öröm volt ki kelni az ágyból odakint csodálatosan sütött a nap s nagyon jó kedvem volt. Egész nap álmodoztam s a mai napot az álmaimnak szenteltem nagyon jó lenne most abba a világba maradni amit én építettem fel saját magamban s amit én irányítok azaz nem tejesen hiszen a szívem a fő vezére s az agyam s a fantáziám. S néhány elem a valóságból amiket ki lehet ragadni s bele lehet építeni ebbe a világba. Olyan csodálatos ez az álom h ki se akarok belőle jönni pedig muszáj mert rengeteg minden van itt a valóságban amivel szembe kell néznem s le kell küzdenem az akadályokat kisebb nagyobb sikerekkel. Nem tudom miért nem lehet a valóság az álmunk . Én úgy érzem hogy minden ember két világban él pár huzamosan az egyik az álmai ahová szinte minden nap belemenekül akarva akaratlanul . A másik meg a valóság ami elöl menekülnek az emberek pedig itt is vannak még csodák csak észre kell venni. S hinni kell benne de nem tudunk mert mindig ezt tettük hittük h valóság össze kapcsolható az álmainkkal aztán amikor csalódtunk minden tönkre ment a valósában fel épített álmainkban még sem az álmainkat okoltunk hanem a valóságot . Egy kis idő után míg vissza tért a reményünk a hitünk újra el kezdtünk hinni s bízni s remélni feledve azt ami történt. Na igen ilyen az ember pofára esik s nem feltétlenül tanul belőle erőt vesz magán s tovább lép. Most viszont befejezem eme sorokat mert vár a történelem amit még meg kel tanulnom ..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése