Olyan rég nem írtam már blogot megint hanyagolom pedig nagyon szeretem s írni is nagyon szeretek naplót minden nap írok meg gondolatokat a kis füzetembe, de azokat nem tehetem ki a blogomra mert túl személyesek. Mostanában nem tudom olyan furcsa minden . Vagy csak én vagyok furcsa keresem az utam keresem ön magam. De most össze dőlt minden mint egy kártya vár úgy történt meg hogy az illúzió szét foszlott mint egy régi szövet darab. Ez az elején nagyon fájt de már jobb egy kicsit. Nem szabad illúziókat kergetnie az embernek mert a végén minidig csak koppan s az meg nagyon tudd fájni. A valóságban kell élni . Igen könnyű mondani de ha nem álmodozhatnék én abba tuti bele örülnék imádok álmodozni szeretek az „én kis világomban” élni s létezni amit én alakítottam ki soha senki nem tudja mi zajlik benne mert ez az én világom. Pont ezért olyan varázslatos számomra.
Olykor ugyan meg kérdezem magamtól meg éri álmodni meg éri álmodozni aztán koppani?
S mindig arra jutok hogy igen meg éri mert van olyan hogy az álmod valóra válik nagyon sokat fog érte küzdeni az ember főleg saját magával de utána mindenki meg kapja maga jutalmát. Én ebben hiszek úgy ahogy hiszek a szerelemben is a csodálatos szerelemben „alig várom már hogy igazán szerelmes legyek” . Hangzott el ez a mondat az Átkozott boszorkák című filmben . Hangzott vele együtt egy bölcs válasz is: Volt már úgy hogy ki tártad a karodat s csak forogtál sebesen körbe ,körbe, körbe ? Igen jött a válasz. Nos ilyen a szerelem de vigyázz mert egy óvatlan pillanatban el esel s nem lesz ki el kapjon. Igen valóban így van el esel s nagyon nehezen tudsz fel állni egyedül meg azért véképp nehéz de az embereknek van családja akik mindig ott vannak neki s ha nincsen családjuk mert egyedül marattak itt vannak a barátaik akikre mindig számít hat az ember. Gyerek szerelem tiszta őszinte s öröké tar gondolja az ember amíg még kicsi s nem tudja milyen érzés igazán nagyon csalódni a világban vagy a szerelemben. De erre van egy nagyon jó mondás ami igaz is . „ Aki igazán szeret az nem fogja meg érdemli a könnyeidet aki viszont sírásra kényszerit azért meg nem éri meg sírni” igen de mivan akkor ha valaki szeret s te viszont szereted s tényleg szerelem s még is sírsz miatta na igen vajon ő is sír miattad? Ezt soha nem fogjuk meg tudni . S meg érteni sem olyan különös ez a szerelem minden téren különös s csodálatos dolog is lehet érzés az igaz őszinte tiszta szerelem jaj milyen ritka is ez sajnos a mai világban. Azt hiszem mára ennyit írok kicsit kuszák lettek a sorok de annyi baj legyen…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése