2012. november 19., hétfő


Hogyan is összegezhetném az életem egyetlen egy bejegyzésben? Elárulom, hogy sehogy az helyzet hogy az én életem túlságosan bonyolult és változékony ahhoz, hogy bele írjam egy bogba. Még is meg teszem, írok bogot az életemről pontosabban a töredékéről, hiszen senki sem várhatja el, hogy minden nap minden percben írok majd magamról. Itt nem csak magamról és az érzelmeimről írok másokról is. Sokszor burkoltan és nem kifejezetten cél személyeknek, de olykor cél személyeknek is. Minden esetre az írásomat az veszi magára, akire vonatkozik akkor az üzeneteim célba értek. Legyen ez pozitív vagy negatív dolog.  Továbbá akinek nem inge az nem veszi fel. Az sértődik, meg akinek van oka és az vesz magára mindent. Egy szó mint száz nem lehet nyomon követni  egy blogban éppen mi van velem az érzelmeim cselekedeteim minden nap mások  egy perc egy másod perc is elég ahhoz hogy más gondolatok legyenek egy ember fejében.
Ma rá döbbentem arra, hogy azért nem jövök ki pár személlyel, mert vannak olyan emberek, akiket idegesít az, hogy én végig hallgatom őket, de nem tulajdonitok nagy jelentőséget a létezésüknek.  Ez tényleg bosszantó, főleg ha olyan emberről van szó, aki népszerű és mindenkiért oda van meg érte is oda vannak. Én meg csak elviselem létét, de nem vált ki érzelmeket belőlem. Mert meg tanultam, hogy nem mindenkivel kell, jóban lenne, de mivel úgy gondolom, rosszban sem vagyunk pusztán közömbösek egymásnak ezért ez a dolog tárgytalan is. Egyébként ez csak úgy írtam általánosságban meg lepő dolgokra jövök rá.
Van valami nagyon jó dolog is az életemben nem sokára meg változik, az életem nagydolgok lesznek velem nem csak érzelmileg, de minden féletéren. Biztonságban érzem magam és arról, amiről írtam h lehet, széthullik. Még is csak talán azt gondolom, hogy régen, ami elromlott azt igyekeztek az emberek meg javítani régen. Régi bútordarabok össze szokottak próbáljuk meg javítani. A szeretett nagyúr egy ember életében én tudom és érzem is ez egy nagy ajándék az emberéletében, ha van, akit szerethet és érzi, hogy szeretik őt. Mostanság nagyon ki vagyok, merülve lehet, jobb lenne most inkább aludni, menni:) Álom Manók már várnak:) 

2012. november 6., kedd


Borongós az este hűvös van. Táncot járnak az érzelmek bennem nagyon elvont hangulatomban vagyok mostanság és kicsit bele merültem az álmaimban is. Ugyan akkor élek is, ami nagyon jó érzés.
Fellépés fantasztikus volt iga nagyon beteg voltam még akkor is. Ugyan akkor üzenem azoknak, akik gúnyt űztek belőlem akkor, hogy nevetségesek mind egytől egyig. No meg hogy nem érdekel a véleményük. Nem bírom az ilyen mértékű gonoszságot úgy, hogy akiből fakad kicsit sem jobb. Először elégé ideges lettem, mert mit képzelnek stb. hát, de nem mindenkinek kell, tetsszen az, amit én képviselek. Nekem sem teszik mindenki és minden, de a véleménynyilvánításnak is vannak határai. Nem mindegy hogy an is történik, ez lehet valaki diszkrét és lehet ilyen bunkó is. Elfogadom a lényeg az, hogy az ember saját magáról állít ki szegénységi mutatót. Ergó ha én most el kezdeném, lehúzni h ilyenek olyanok amolyanok ugyan olyan lennék, mint ők. De én nem vagyok irigy képmutató és a hétköznapjaim sem unalmasak, hogy foglalkozzak ilyennel. Közben azt sem gondolom, hogy én vagyok a világ közepe. Na de, csak azért mert tudom, hogy én vagyok:) Persze ez most vicc volt. Ezzel azt akarom közölni, hogy, sajnálom, de nem értétek el a céljaitokat.  No meg arra hogy le lehet szállni rólam. Mert unalmasak vagytok kisegerek:) Ha nem tetszik, a saját életed alkoss, újat álmod meg mit akarsz, legyenek céljaid álmaid vágyaid, amiket ne eresz el soha és ne add fel. Mert ha feladod vége. Én küzdöttem azért, hogy itt legyek és színpadon állhassak, még nem pihenhetek, mert ez fél álom, ami beteljesült. Most jön a jéghegy csúcsa meg akarom hódítani. Nem fogom fel adni. Vannak más álmaim is, amiből még egy meg fog valósulni. És a többi is folyamatban van, boldog vagyok és lehet irigynek lenni, de lehet tenni is azért, hogy az ember elérje az álmait. Persze ehhez sok minden kell fő képen az, hogy támogatják az embert. De nem lehetetlen ön erőből is meg valósítani ön magunkat.
Nem adnám fel ön magam soha senki kedvéért sem és őszintén szólva szeretem, magam szeretem, hogy én én vagyok és azt is, hogy meg tudom valósítani ön magam. Hatalmas küzdelmek árán igaz, de sikerül. Aki mer, az nyer ön bizalom és bátorság és elhatározottság ki tartás.  Minden meg van bennem, ami csak kell. Nem vagyok az fajta lány, aki várja a sült galambot az ölébe.  Mindig csak pozitívan akkor is nevess, mosolyogj, ha belül majd meg halsz a fájdalomtól. Mindig mutasd magad erősnek és hidd el meg lesz az eredménye.
Egyébként ma egy olyan nap van, hogy amit csak kérsz, valóra válik, nahát, akkor lássuk a medvét:)